AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

megfelelő irányban — addig az új térképen ezekhez Váctól, helytelenül északra egy újabb „Lewa" került, így tehát három Léva van az új lapon. A bővítések természetesen nem mind kerültek a nem megfelelő helyre. Trencsén és Liptó megyékben is van gyarapítás. A korábbi kiadásban nem szereplő Szucsány (Turócz megye) is fel van tüntetve az új térképen „Szucsa" névvel. Kevésbé jól lokalizált ,,Krolova" (Kralován, Árva megye); a régebbi Z. Niclas (Liptószentmiklós) pedig ,,S. Niklos" magyarosabb formájára van átírva. Kevesebb a változtatás az északkeleti országrészben. Azonban új itt is a külső és a belső országhatár, illetve országrészhatár jelölése. Helyesbítési kísérletek a török hódoltság területén is találhatók; ezek azonban néha tényleges rontássá váltak. Forrásuk túlnyomóan a Dunakanyar reális vonalának fel nem ismeréséből adódik. Jellemző erre a Visegráddal és Váccal kapcsolatos módosítás. Az 1662-es atlaszbeli térképen „Vizzegrad" a Duna jobb partján, hegyen van feltüntetve; a bal parton, tőle kissé keletebbre van „Maros". (A valóságban a folyamhoz viszonyított fekvés helyes, de Maros Visegrádtól Nyugat-Északnyugat irányban fekszik.) Az 1664-es kiadásban „Maros" maradt az eredeti helyén, elébe került azonban a szabad királyi város rangjára utaló „Fristat" szó, „Vizegrad" viszont Dél-Délnyugatra került tőle; jóval messzebb és távol a Dunától. A hegy is eltűnt a helységnév mellől. Ugyanakkor a Szentendrei-sziget — a régebbi lapon: „Vizze insula" — az új lapon diplomatikusan már csak „Insula" nevet visel, északi csücskébe — Marostól délnyugatra — pedig BLAETJ beillesztett egy „Plindnburg" nevű helységet. Plintenburg a valóságban Visegrád német neve. Tehát egy, némileg rosszul lokalizált helységből a térképen két rosszul lokalizált helység vált a „javítás" során. Ennek a zavarnak az lehet a magyarázata, hogy felhívták BLAETJ figyelmét arra, hogy Visegrád nem nyugatra, hanek keletdélkeletre fekszik Marostól; és ott kezdődik a Dunában a Szent-András sziget is. Tudta, hogy van egy Plintenburg nevű nagymúltú helység is ottan, nem tudta azonban a lokalizálást helyesen elvégezni s így alakult a hiba. Hasonló hibát követett el Vác esetében is. Paradoxon, de az 1662-es térképen „Vacia Wotzen" a sziget mellett, de a Duna bal partján, tehát helyesen van lokalizálva, ámbár földrajzi helyzete hibás. Az 1662-es térkép bírálója, aki jobban ismerte a magyarországi terepet, úgylátszik azt a megjegyzést kockáztatta meg, hogy Vác nem ott van, ahol BLAETJ ábrázolta, hanem feljebb, azaz északabbra — ezt azonban nyilván a Duna-vonallal együtt értette, tehát a Dunakanyar hibás ábrázolását is ki akarta ezzel javítani — azonban BLAETJ, úgylátszik, nem merte a konvencionális Duna-vonalat megtörni, és inkább úgy „javította ki" a kifogásolt hibát, hogy Vácot ugyan északabbra jelölte be — de távol a Dunától! Már pedig Vác Dunaparti fekvéséről útleírások és országismereti könyvek rézmetszetes látképanyaga is meggyőzhette — de úgylátszik elvesztette bizalmát ezeknek megbízhatóságában. Talán olyan megjegyzést is kapott, mely a látképeket fiktíveknek, nem valósághűeknek mondta, ami sok esetben kétségtelen tény is. BLAETJ tehát itt megzavarodott a bírálattól. így azután javítás helyett még csak rontott amúgy is hibás alapú Dunakönyök-ábrázolásán. De — és ezt nem lehet eléggé mentségére felhozni — kora egész kartográfiájával 391