AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik
tekintetében nem nagyon jelentősek. Róluk az alábbi táblázat ad áttekintő képet: Szélességi fokok és percek Eltérés a valóságtól 1664 Javítás Földrajzi helyek BLAETT régi (1630) BLABU új (1664) Vallságos: 1630 1664 1664 Javítás Eontás Wien 48° 23' 48° 24' 48° 13' 0° 10' 0°11' o°or Pozsony 48° 24' 48° 24' 48° 10' 0° 14' 0° 14' — — Esztergom 47° 49' 47° 49' 47° 47' 0°02' 0°02' — Vác 47° 30' 47° 35' 47° 47' 0° 17' 0° 12' 0°05' — Buda 47° 10' 47° 08' 47° 30' 0°20' 0°22' — 0°02' Nagyvárad 47° 04' 47° 05' 47° 04' 0°00' 0°01' — 0°01' Pécs 46° 10' 46° 10' 46° 05' 0°05' 0°05' — — Erdőd Dunakanyarnál) 46° 00' 46° 00' 45° 35' 0° 25' 0° 25' - Belgrád 45° 18' 45 °18' 44° 49' 0° 29' 0° 29' - — A méretarány mindkét térképen kb. 1:1 075 000—1:1 100 000 körüli; az eltérések részben hihetőleg a módosításokon kívül a fokhálózat újrametszési hibájából is adódhatnak. Ami feltűnően különbözik a két térképlapon, az elsősorban az országrészek megjelölése. Az Atlas Maior Magyarország-lapján az országterületen nincs semmiféle területi elkülönítés. A „javított" 1664. évin viszont Sopron megyétől Kassáig nyúlik el a „Hungária" megjelölés, melynek folytatása a Tiszántúlon, Szabolcs és Bihar megye területén „Avstriaca" — ugyanakkor Esztergom térségétől a Duna—Tisza közén át húzódik a „Hungária Tvrcica" megjelölés. Ez az eddigi térképkiadásban szokatlan: még szokatlanabb azonban — éppen magyar befolyásoltságú térképen! — az, hogy a hódoltsági és a szabad, királyi terület között határvonal húzódik a Balatontól Észak, „Nesmil" (Neszmély) felé. Azonban teljesen szokatlan és közjogilag helytelen Hungária Austriaca és Hungária Turcica megjelölése. Ez csak az 1664. évi vasvári szerződés utáni időszakban kerülhetett rá az országtérképre. Sorra haladva a topográfiai változtatásokon, melyeket a térképkiadó eszközölt, néhányat érdemes kiemelni. így a Muraközben — igaz, nem helyesen, a Drávától északra lokalizálva — de mégis be van rajzolva a fontos Légrád, mely az előbbi térképlapon nem szerepelt. Ettől északra, a Mura közelében, jó helyen, Koturiba (Kotturi) és a Mura bal partján „Neu-Zrin" azaz Uj-Zerin vára is fel van tüntetve. Mindez bővítés az 1662-es kiadás térképéhez képest. Az előbbi „Czakhonthurn" Stájerországból, a Dráva mellől, helyesen a Muraközbe került át, s neve „Chiaktorn". Zalavár is, melynek az előbbi térképen nem volt kapcsolata a Balatonnal, itt a megfelelő helyre került: a Drávába ömlő patakok iránya is helyesbítve van. A régebbi térképen a Balatontól délnyugatra fekvő „S. Hedwig" nevű helység javítása itt: „Hidweg". Új „Kiskomor" (Kiskomárom) feltüntetése is, amit BLAEU előbb nem ismert. 389