AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik
Joannes BoTERUStól 29 és még másoktól, ZsÁMBOKitól — ORTELiuson, MERCATORon, HuLSiusNon, majd CLUVERiuson át húzódik a láncolat, mely hatással lehetett BLAEura. Nem csak azoktól meríthetett, akik nyomtatott műveket publikáltak: bizonyosan Hollandiát járt magyar diákoktól is szerzett információkat. Ezek nehezen kinyomozható források. A helytálló történeti földrajzi kép mellett BLAETJ atlaszában kevésbé helytálló a mellékelt térkép. BLAETJ Magyarország-térképéről később még részletesebben lesz szó. Itt most csupán annyit kell megjegyezni, hogy Magyarország térképe is, a többi Duna-völgyi ország térképe még inkább, számos hibát tartalmaz és elmarad a nyugatabbra fekvő országok térképeinek színvonalától. Valamivel jobb a helyzet az utolsó fejezetben tárgyalt Görögország esetében. Ez, partmenti ország lévén, már a középkortól fogva hajózási térképeken gyakran ábrázolt terület és a velencei hajósok által erősen látogatott vidék, így térképi feldolgozásában BLAETJ viszonylag sokkal jobb forrásokra támaszkodhatott. Összefoglalóan a második kötetről mégis elmondható, hogy éppen ennek anyagában van jelentős bővítés a korábbi kiadásokhoz, pl. az 1648/49. évihez képest. A harmadik kötet: Germania, quae est Europae liber octavus, 332 lapra terjed és 96 térképlapot tartalmaz.A kötet a Német-Római Birodalommal foglalkozik, hosszú földrajzi és történelmi magyarázószövegekkel. A tárgyalás az egyes tartományok szerint halad. Az osztrák kerület és a cseh királyság tartományai is ebben a kötetben kerülnek bemutatásra. Kartográfiailag jellemzője a kötetnek, hogy a térképlapok igen különböző értékűek és különböző időszakokból származnak. Ausztria térképét még Wolfgang LAZITJS alapján adja meg — körülbelül százéves feldolgozás nyomán. Felső-Ausztria külön térképlapja viszont HOLTZWTJRM Abraham XVII. századi munkája alapján készült, Morvaországé pedig Joannes Amos COMENITJS — az Erdélyben is működött pedagógus — térképe alapján. Más tartományok saját kartográfusainak műveit is átvette BLAETJ ebbe az atlaszba. Thüringia térképe Erichius ADOLARI, Wesztfáliáé Joannes G-IGANTES orvos és matematikus munkája. A németországi fejedelemségeket, tartományokat bemutató térképeken azok címerei szép kivitelben láthatók; némelyik lapon dedikáció is van. Valószínű, hogy ezeket BLAETJ önállóan is megjelentette. Egészen különlegesek és egységes típust mutatnak ebben a kötetben Schleswig, Holstein és a fríz szigetek térképei. Ezeket Joannes MEYER készítette, Nicolaus és Matthias PETERSEN és Christian LORENSSEN metszették rézbe. A tenger mélységei is fel vannak rajtuk tüntetve. 30 Tengermólységjelzóst rendszeresen — a régebbi kartográfiatörténeti szakirodalom szerint — Willem BLAETJ és fia Joannes alkalmaztak először tengeri térképeiken, éspedig az Elbe és a Weser torkolatában, a Toonneel des aerdriiex of te nieuve atlas (A Föld színpada az új atlasz szerint) című, 1635-ben megjelent atlaszukban. 29. A források közül különösen fontosnak tartható a kevéssé ismert Joannes BOTERUS két műve: az Allgemeine Weltbeschreibung . . . (Colin 1596) kül. 121 — 123. 1. és az Amphiteatridon hoc est parvum Amphiteatrum . . . (Colonia Agrippinae 1597) kül. 52. 1. 30. ECKERT, i. m., Bd. 2. pag. 42. 24* 371
