AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Valois hercegség térképe. Jellegzetes az erdőjelzés. A címkereten solymász és vadász (hajtó) ábrázolása alkalmazott térkitöltő díszítések: fantasztikus állatok, griffek és az antik mitológia alakjai is alárendelt szerepet játszanak: ha megjelennek, a táj jellemzéséhez járulnak hozzá. BLAEU parergái a kor németalföldi képzőművészetének „használati grafikái "-ként értékelhetők. A hétköznapi, könynyen érthető témák, a zsánerképek dominálnak; a barokk keret mögül is mindig újra előtör a realista ábrázolás. Az alakok nyugodtak és természetesek. A térképjelek is világosak és könnyen érthetőek. Éppen ezért kevés térképen találunk jelmagyarázatot. A hegyrajz ún. vakondtúrásszerű; a hegyek csúcsosak, többnyire árnyékoltak. A sziklás hegyek árnyékolása különösen finom, kontúrjaik csipkézettek. A vízrajz egyszerűbb, többnyire csak egy fekete vonal jelzi a folyót; nagy folyamoknál két szélesebb közt keskenyebb párhuzamos vonalakat is találunk: a tengerpartokat vízszintes árnyékolással tünteti fel. Az erdőrajz oldalnézetes: rendszerint több fát alkalmaz a térképen közel egymáshoz, azzal fejezi ki egy terület erdős voltát. Az Atlas Maior 367