AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Hollandiában a térképészet erősen gyakorlati célokat szolgál. Az ország élete a hajózásra épül, a kereskedelemre és a kalózkodással egybekötött spanyolellenes hadi vállalkozásokra. A hollandi hajósok mindenütt ott vannak a tergereken. A hanyatló Hanza helyett átveszik a keleti-tengeri kereskedelmet: bonyolítják a kontinentális területek áruforgalmát, de elhajóznak Indiába és Amerikába is, telepeket alapítanak. Mindezekhez a vállalkozásokhoz térkép kell, különösen hajózási térkép, éspedig sok térkép. A földrajz a tudományból a mindennapi életbe is belép: az ismereteket rendszerezni kell és közkinccsé tenni. A vezető társadalmi rétegek tagjaitól a földrajz és a térképészet szélesebb rétegekbe hatol és ezt az érdeklődést ki kell ek'gíteni. Hozzájárul ehhez az is, hegy a vallási harcok a politikai történéseket egyre erősebben kontinentálisakká, sőt globálisakká teszik. Nemcsak a fejedelmeknek, főbb egyházi és világi méltóság viselőknek, tudósoknak van szükségük térképekre: kereskedők, hajósok, katonák is beállnak az érdeklődők és a térképet igénylők sorába. A térkép azonban még egymagában nem elégséges információs eszköz: ezért együtt kell járnia földrajzi leírásokkal, melyek magyarázzák és kiegészítik a térképen ábrázoltakat, illetve a térkép illusztrálja a leíró szöveget. Szöveg és térkép együtt adja azt a műfajt, melyet a kor közönsége igényel. A szöveges atlasz elindul hódító útjára: mint műfaj, a XVII. század Hollandiájában találja meg először a megfelelő kereteket, ahhoz, hogy szélesebben terjedhessen el. Egy-egy térképkészítő nem elég: munkamegosztásra van szükség. Egész családok foglalkoznak hivatásszerűen térképkészítéssel, műhelyek, officinák létesülnek, számos alkalmazottal. Willem Jansz BLAEU egy ilyen officinát létesített Amsterdamban a XVII. század elején. A BLAEU-dinasztia sorsa rendkívül jellemzően mutatja, hogyan nőtt ki a halászattal foglalkozó régi népességből a könyvkiadók és térképészek családja. A Wierirgen szigetről származó BLAUWE Willem a XVI. század eleje táján költözött Amsterdamba, ahol a heringkészítő, konzerváló mesterséget űzte.

1 Ezt folytatta fiuk, Jan Willemsz BLAEU is, kinek második házasságából való fia, Willem Jansz BLAEU (1571 — 1638), a későbbi térképész, szintén ezzel kezdte pályáját. Willem Jansz születési helye Alkmaar vagy a mellette fekvő Uitgeest község. Rokona, HOOFT mester üzemében előbb a heringértékesítéssel foglalatoskodott, azonban a kereskedelem nem elégítette ki és 1595/96 telén Tycho d3 Brache Hven szigetén levő híres obszervatóriumában az ,,Uranienborg"-ban tanulta a csillagászatot.

2 Hazatérése 1. BLAEU Willem életrajzát és működését több, mint egy évszázaddal ezelőtt P. J. H. BAUDET: Leven en Werken van Willem Jansz Blaeu (Utrecht 1871) c. művében foglalta össze. Adatait a módszeres kutatás azóta kiegészítette és részben korrigálta. A kérdést legújabban — a térképkiadó születésének 400. évfordulója körüli időszakban — J. KEXJNING: Willem Jansz. Blaeu. A biography and history of his work as a cartographer and publisher. Rev. and ed. by Marijke Donkersloot — De Vrij. (Amsterdam 1973) c. műben foglalta össze, mely már a szerző halála után látott napvilágot. KEXJNING adatait kiegészítette és értékelte C. KOEMAN: Life and works of Willem Janszoon Blaeu c. tanulmányában (= Imago Mundi. XXVI. vol. Amsterdam 1972, 9—16. 1.) mely az akkor még kéziratban levő KEUNINGmonográfia ismeretéről tanúskodik. — C. Koeman: Joan Blaeu and his Grand Atlas. (Amsterdam 1970): az atlasszal foglalkozik. 2. KETJNING J.: Willem Jansz. Blaeu, 6 — 14. 1. 344