AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete
románra fordított kézirata volt meg. Megjelentetése GELEJI KATONA Istvánnak tulajdonítható, aki kinyomtatását állandóan sürgette. 39 Az 1642es kiadási évet támasztja alá az is, hogy RÁKÓCZI György 1643. október 10-i okleveleben, amelyben STEFAN pópát nevezte ki Ilia IOREST utódául, mint újonnan kiadott katekizmust említette. Elrendelte, hogy a leendő vladika maga is elfogadja, és másokkal is elfogadtassa, taníttassa ezt a katekizmust. Kiadási helyét illetően azonban nem fogadható el VERESS véleménye, 41 aki gyulafehérvári kiadásúnak tartotta. Maga a nyomtatvány is elárulja, hogy csak a fordítás készült Gyulafehérvárott, a nyomtatás bízott ° S , . lszaka (Gty^fehérvári járás) nevű helységben; így tehát semmi okunk sincs feltételezni, hogy a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában, vagy akar csak Gyulafehérvárott nyomtatták volna, bár kétségtelenül RÁKÓCZI György akaratából és parancsából jelent meg. 42 GULYÁS tévesen állította, hogy az 1642-es kálvinista káté „valószínűleg eppugy latmbetűs magyaros ortográfiájú nyomtatvány volt, mint ránk maradt 1648. évi lenyomata". 43 DOBRE pap 164l-es nyomtatványával kapcsolatban megállapítható volt, hogy annak sem impresszuma, sem előszava nem említi a fejedelmi nyomdát, csak Gyulafehérvárt, míg a ténylegesen a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában kiadott román könyveken a fejedelmi nyomda megjelölés — korulírva — szerepel. Ugyancsak indokolt volt kizárni a fejedelmi nyomda kiadványai közül a fent tárgyalt 1642. évi cirillbetűs református katekizmust is. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ezekben az években még nem volt a fejedelmi nyomdának cirill felszerelése. 1646. január 7-én Fogaras várából írt, DEBRECZENI Tamáshoz intézett leveleben a fejedelem említi, hogy „piskoczot 44 is vagy húsz mázsával küldjön kegyelmed: most az Bibliát oláh nyelvre fordíttatjuk, s ki akarjuk nyomtatni, az oláh betűöntőnek nincs ollyan matériája, itt benn sem találni . 4o A fenti szöveg arra utal, hogy a Fejedelmi nyomda számára újonnan készítettek a cirill betűtípusokat — valóban, nem is találhatta megfelelőnek RÁKÓCZI a DOBRE pap-féle kopott, alig olvasható cirill betűket. Mindezek az előkészületek az 1648-ban megjelenő Noulu Testamentu ( Újtestamentum) (107) érdekében történtek. Kétségtelenül ez volt a fejedelmi nyomda egyik legnagyobb teljesítménye: mint nyomdai produkció is jelentós, de nevezetes mű a román irodalmi nyelv kialakulása szempontjából is. A kiadás előzményeiről szólva meg kell említeni, hogy a munka szükségességet GELEJI KATONA István érezte meg elsőnek, s az ő intézkedésére indult meg az uj fordítás előkészítése, valamint a kiadáshoz szükséges pénz elő39. Új Magyar Múzeum 1859. 216. 40. VERESS: Erdély és . . . p. 19. 41. VERESS: Bibliográfia I. 159. sz. 42. JUHÁSZ i. m. 190. 1. 43. GULYÁS i. m. II. 158. Livia BACARU bukaresti kutató szíves közlése szerint ez a példányból ma már nem ismert káté cirillbetűs volt. Valójában az 1648-as káté nem második kiadása az 1642-esnek, hanem attól teljesen független, új fordítás. Az 1642-es káténak valóban van 2. kiadása, de az 1656-ban jelent meg. 44. Korabeli jelentése: antimon. Vö.: SZARVAS Gábor—SIMONYI István: Magyar nyelvtörténeti szótár. Bp. 1893. II. köt. 1295. 45. JUHÁSZ i. m. 208. 300
