AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

végigkísérhető egész életpályáján, tudományos pályafutásán éppúgy, mint egy mű sorsa indulásától megszűnéséig. 24 éves periódusról lévén szó, a kortalan klasszikusok kivételével a bibliográfia egyes tételei a benne előforduló személyek, intézmények és a korszakban az általuk létrehozott művek életrajzát adják. A címleírások záradékaként az OSZK állományában meglevő műveknél a bibliográfia feltünteti a mű helyrajzi számát. A jelzet nélküli tételek a cédulagyűjtemény kézírásos kiegészítései, amelyek közül az egy ív feletti terjedelműeket megtartottuk abból a meggondolásból, hogy az információ akkor is tény, ha ma már fel nem lelhető kiadványról ad felvilágosítást. A sorozatok közlése tekintetében kétféle megoldást alkalmaztunk. Homogén tartalmú sorozatokat a sorozat tartalmára legjellemzőbb fejezetben helyeztük el az önálló művekkel vegyesen — a sorozatcím szerinti betűrendi helyén. A heterogén tartalmú sorozatok a vegyes tárgyú művek között kaptak helyet. Eltér ettől a gyakorlattól az irodalmi sorozatok elhelyezése, amelyek többségükben a magyar klasszikusokat a világirodalom nagyjaival együtt tartják nyilván. A sorozatok szétválasztása magyar- és világirodalomra ezért keresztülvihetetlen volt. A vegyesen magyar és világirodalmat tartalmazó sorozatokat a bibliográfiában a Világirodalom fejezet végén, annak függelékeként adjuk közre. Formai szempontból a bibliográfiában a sorozatban megjelent művek feldolgozása kettős. A sorozatban napvilágot látott művek egyedi tótelein utolsó adatként feltüntettük a sorozat címét és számát. A sorozatról mint egészről készült a sorozat összesített leírása, amely a sorozatban megjelent művek rövidített adatait adja. Az összesített sorozati tételek rendszava a sorozat címe. A bibliográfia leíró részében tartalom szerint közölt címanyagról betűrendes mutató készül amely_a kötetek anyagát szerzők, ill. címek szerint csoportosítja. A mutató feltünteti a szerző nevét és a mű címét, a mű létrehozásában közreműködő személyeket és intézményeket, a közreműködés minőségét, valamint azokat a személy-, intézmény-, testület- és földrajzi neveket amelyek az egyes művek címében előfordulnak. Az azonos nevű, de különböző szakterületen működő szerzők munkássága a mutatókötetben elkülönítve található. A kötet használatát különféle utalások és hivatkozások könnyítik meg a nevek (személy-, testület-, földrajzi név) és címek változatairól, a társszerzőkről, az egybenyomott művek második és további részműveiről, függelékekről, kiegészítésekről, pótlásokról. A mutatótételeket az MSZ 3401—58 A betűrendbe sorolás szabályai c. szabvány előírásai »lapján rendeztük. A szabvány előírásaitól betűrendi csoportok alkotásával tértünk el azonos nevű szerzők, termékenyebb szerzők és a szerteágazó szervezetben működő intézmények (egyetemek, kutatóintézetek és az MTA intézetei) munkásságának rendezésénél. Az indexkötet, amely rendszerünkben a szerzők és címek együttes közlésével a korszak betűrendes bibliográfiájának felel meg, a szöveges kötetek nyomdai kéziratából a hagyományos módszerekkel készül. Az összesített betűrendes mutató hatalmas méretű cédulaanyagának szerkesztése csak az utolsó kötet megjelenését követően kezdhető meg. A két világháború közötti Magyar könyvészet köteteinek szerkesztési 272