AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

sének első éveiben könyvtári vonatkozásban sem volt alkalmas az időpont. A második világháborút követő években ugyanis a még kialakulatlan külföldi kapcsolatok és csereviszonyok megnehezítették a beszerzést, s ennek az anyagnak 1921-től való retrospektív összegyűjtésére a bibliográfia szerkesztősége sem személyi, sem költségvetési kereteit tekintve nem volt felkészülve. Kétségtelen, hogy helyesebb lett volna az 1921 — 1944 és az 1945 — 1960 közötti periódusokban is az egész belföldi és külföldi magyar szakirodalom jegyzékét adni egy összefoglaló kiadványban. Az a nagyszámú mű, amely mindenekelőtt a szomszéd államokban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában s a Szovjetunióban, majd egyéb államok területén megjelenik szerves része kellene, hogy legyen nemzeti bibliográfiánknak.

22 A felszabadulás utáni magyar könyvészet negyedik kötetében közreadott „Irodalom" fejezet lektorai SZABÓ György és VAJDA György Mihály közös lektori jelentésükben rá is mutattak erre a hiányosságra. „Sajnálattal és nyomatékkal szeretnénk kifejezni azt a véleményünket, hogy a Magyar könyvészet 1945 — 1960 c. kiadványból a nem Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyvek hiányát igen súlyos veszteségnek tartjuk. Legalább a szomszédos népi demokráciák könyvanyaga volna benne az adott időszakból ! Szeretnénk remélni, hogy ezt az anyagot, a nem Magyarországon megjelent magyar nyelvű művek bibliográfiáját egy későbbi külön kötet fogja nyilvánosságra hozni, régi hiányt pótolva ezáltal." E kéziratos lektori jelentéssel egyidejűleg a könyvtári szaksajtóban többen szorgalmazták a retrospektív nemzeti bibliográfia anyagának kiegészítését a külföldi magyar nyelvű és a magyar szerzők idegen nyelvre fordított műveivel.

23 A külföldi magyar könyvészet köteteivel való foglalkozás már nem került be a retrospektív szerkesztőség távlati tervébe, mert időközben a hungarika dokumentumok bibliográfiai feldolgozása terén jelentős szervezeti változások történtek a nemzeti könyvtárban. A 60-as évek végén a Bibliográfiai Osztály keretében önálló Hungarika Csoport alakult, amely a két negyedéves repertórium mellett,

24 tervébe iktatta a monografikus művek retrospektív bibliográfiai feldolgozását is. Előbb az 1961 — 1970. években a szomszéd országok területén magyar nyelven nyomtatott könyvek címanyagát önálló kötetekben, országok szerinti csoportosításban (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, egyéb országok), majd a távolabbi tervek szerint visszafelé haladva az időben, a hazai retrospektív bibliográfiák korszakhatárainak megfelelő összefoglalásokban. Ma már jelentős előrehaladásról számolhatunk be a nemzeti bibliográfiából hiányzó hungarika anyag számbavétele és feltárása terén. A nemzeti bibliográfiát kiegészítő Külföldi Magyar Könyvészet köteteinek megvalósítá22. Magyar könyvészet 1945 — 1960. 1. köt. Bp. 1965. 5—10. 1. 23. SZENTMIHÁLYI János: A hungarica-bibliográfia néhány problémája. = Magyar Könyvszemle. 1958. 2. sz. 109—117. 1.; VÉRTESY Miklós: Hungarika bibliográfiát! = Magyar Könyvszemle. 1967. 283 — 285. 1; HARASZTHY Gyula: „Hajszáigyökerek" és a hungarika-bibliográfia. Bp OSZK—KMK, 1974. 22 1. 24. Külföldi Magyar Nyelvű Folyóiratok Repertóriuma. (Szerk. ORVOS Mária.) Közreadja az Országos Széchényi Könyvtár. Bp. 1972 — Hungarica. Külföldi Folyóiratszemle. (Szerk. SZENTMIHÁLYI János.) Közreadja az Országos Széchényi Könyvtár. Bp. 1971 — 265