AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

elején zároltak és később az ötvenes évek második felében visszaminősítettek. (Magyar Ásványolaj ipari Kutatóintézet, Veszprémi Nehéz vegyipari Kutatóintézet stb. jelentései.) A bibliográfia a kurrens nemzeti bibliográfia szerkezetéhez igazodva a kötetek címanyagát tudományágak szerint csoportosítva az ETO-ból kialakított rövidített jelzetekkel (a fejezetcímekben), szakrendben adta közre. Szerkesztés közben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen nagy mennyiségű anyag tudományos feltárására a kurrens füzetek számára kialakított szakcsoportok nem elégségesek. A terjedelmesebb fejezetek anyagát a tartálom sajátos kívánalma szerint tovább bontottuk, a társadalom és a tudomány fejlődését tükröző korszerű fogalmak szerint. A kurrens füzetek 300 szakcsoportját az egyes fejezetek lektorálása után a szakértők észrevételeinek és hasznos tanácsainak figyelembevételével 1200 szakcsoportra (fejezetre) bővítettük ki. Az egyes fejezetek alfejezetekre bontása a bennük foglalt címanyag tartalmának (terjedelmének) megfelelően történt. Azokról a művekről amelyek tartalmuknál fogva több tudományághoz sorolhatók, rövid utalás készült a szerző és a cím feltüntetésével arra a fejezetre, amelyben a mű teljes leírása megtalálható. Az egyes tételek (utalótételek) sorrendje a fejezeten belül, a szerzőkj ill. címek betűrendje. A kötetek lektorálását az egyes szaktudományok (politikai gazdaságtan, közgazdaságtan, marxizmus-leninizmus, pedagógia, természettudományok, orvostudomány, technika, irodalom, földrajz, történelem) legjobb ismerői végezték. A címanyag több oldalról való feltárása érdekében a tudományos jellegű gyűjtőkötetekről és a szépirodalmi antológiákról a bibliográfiában analitikus leírások készültek. Csak az elemző címleírások alapján állítható össze ui. pontosan a kötetek szerzői névmutatója. A szépirodalmi antológiákban több olyan magyar és külföldi szerző szerepel, aki soha másutt nem publikált és talán többet nem is fog. Felsorolásuk nélkül elszürkítenénk, elszegényítenénk a korszak irodalmi termését. Kevesebbről adna számot a bibliográfia mint ami valójában az irodalom területén történt. A tanulmánykötetek leírását a bennük közölt részművek felsorolása követi a könyvben adott sorrendben, a cikkek szerzőjére és címére vonatkozó adatokkal. A szépirodalmi antológiák megjegyzés rovata csak a kötetben szereplő szerzők nevét sorolja fel, teljes névformában, a kötetben közölt sorrendben. A leírások alatt kisebb betűtípussal közölt tartalom a címleírások kiegészítése, és mint nem önálló bibliográfiai tétel, az egyes részművek a szakrendnek csak egy helyén, a kötet tartalmának legjellemzőbb fejezetben nyertek besorolást. Szakutalások is csak az önálló művekről készültek. Az analitikus leírások egyes tételei a betűrendes mutatóban kiutalásra kerültek. A tanulmánykötetek egyes tételeinek hivatkozásait az önálló művektől a mutatóban kurzív szedéssel különböztettük meg. A kiadványsorozat kötetbeosztása az ETO sorrendjét követte. 1. köt. Általános művek. Vallás. Filozófia. Társadalomtudományok. Nyelvészet. 2. köt. Természettudományok. Orvostudomány. Mezőgazdaság. 3. köt. Műszaki tudományok. Technika. 17* 259