AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)
betűrendjében tartja nyilván. Az értekezések analitikus leírásai utalás formájában a megfelelő tudományág fejezetébe is bekerülnek. 2. A Horthy-korszak iskolai értesítő anyagának önálló kiadványban való közreadása az OSZK és az OPKM közös vállalkozásában. 3. önálló kiadvány valamelyik erre hivatott szakintézmény szervezésében, a kiadványtípus keletkezésétől tömeges megjelenésének megszűnéséig (1850—1944), az értesítőkben közölt értekezések szakrepertóriumával. 16 A korszak iskolai értesítő anyagának ilyen szakbibliográfiai igényű feltárása a kis létszámú szerkesztőség számára 3 évi munkát jelentett volna. Nyilvánvaló, hogy számolva a feladat nehézségeivel a szerkesztőség ezt a többletmunkát nem vállalhatta. Az MTA Könyvtártudományi és Bibliográfiai Bizottsága 1977 márciusában a hungarika dokumentumok bibliográfiai regisztrálásának távlati terve keretében a többi dokumentípus között foglalkozott az iskolai értesítők feldolgozásával is. A keretterv javaslata szerint: készüljön önálló kiadvány esetleg több könyvtár közös vállalkozásában a hazai iskolai értesítők anyagából 1850-től 1944-ig. Második lépcsőben pedig el kellene készíteni az iskolai értesítőkben közölt értekezések szakrepertóriumát. A fenti kiadványok anyagának összegyűjtése elsősorban az OSZK és az OPKM értesítő gyűjteményének anyagára kell hogy támaszkodjék. Ezt a döntést megelőzően a bibliográfia kéziratából kiemelt, az iskolák székhelye szerint rendezett kb. 5—6 ezer bibliográfiai tételt tartalmazó értesítő gyűjteményünket 1976 novemberében átadtuk az Országos Pedagógiai Könyvtárnak anyagunk kiegészítésére, a könyvtár értesítő gyűjteményével való összehasonlításra. Bármilyen műfajban és szervezetben fog elkészülni egy későbbi időpontban a tervezett kumuláció, az iskolai értesítők bibliográfiai feldolgozását feltétlenül meg kell a jövőben oldani. Közlésükkel nyilvánosságra kerülnének az értekezések ma még feltáratlan művelődéstörténeti, neveléstörténeti és az irodalomtörténetírás számára jelentős életrajzi adatai. A vállalati zárszámadások nyilvántartása is rendszertelen volt a két világháború között. Esetenként feldolgozták csoportosan, rendszeresen a Magyar könyvészet 1936—1941. évi köteteiben, általában azonban feldolgozatlanul tárolták. Pl. a Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára (amelynek állományába a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára beolvadt), lényegesen kevesebb vállalati mérlegbeszámolót ós zárszámadást tart nyilván az 1936—1941. évekből, mint az OSZK kötelespéldányai alapján készült éves könyvészet kötetei. A gazdaság- és ipartörténeti szempontból rendkívül jelentős dokumentumok retrospektív összegyűjtése és 16. Az iskolai értesítő irodalom Magyarországon 1850-nel veszi kezdetét. Az 1850-ben kelt miniszteri rendelet szerint minden nyilvános középiskola évenként tudományos értekezéssel ellátott értesítőt tartozik kiadni. Az iskolai értesítőket 1850-től több kiadvány foglalta össze részben önálló bibliográfiákban, részben pedagógiai szaklapokban. A kezdetektől az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben, később a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár évkönyveiben. A kiadványtípus 1850től 1944-ig élt, 1944 után mind minőségében mind mennyiségében korábbi jelentőségét és funkcióját elveszítette.
