AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

vei és differenciálódásával mindinkább előtérbe került a nemzeti bibliográfiák válogatásának kérdése is. Míg hajdan, a könyvnyomtatás korai századaiban minden nyomtatvány joggal kívánt regisztrálást (akár egy búcsúcédula is), s míg ez a kiadványok kis száma miatt nem is okozott problémát, — (a nehézségek másutt jelentkeztek mint pl. a 18. századi PETÉIK Pótkötetben nagy mennyiségben közreadott liber gradualisok katalogizálási és indexelési problémái), — a 19—20. században teljesen új helyzet állott elő. Századunkban a nyomtatványok már nem „művek", hanem a gyakorlati élet kellékei: gyógyszerek használati utasításai, efemer reklámok az ipari vásáron, árjegyzékek stb. Az ilyen nyomtatványok bibliográfiai közlésénél szükségszerűen kialakult egy küszöb. A külföld nemzeti bibliográfiái egységesen kirekesztették a nyomtatványok jelentős részét. Természetesen nem könnyű annak megállapítása mi legyen az az értékhatár, amelyen felül valamely kiadvány a retrospektív nemzeti bibliográfiába felveendő. Könnyen lehet, hogy amit ma jelentéktelennek tartunk, egykor megjelenési idejének jellemző dokumentumaként tartják majd számon. Elmúlt korok megítélése a társadalom fejlődésével állandóan változik, a bilbliográfia válogatási szempontjainak ezt a változást kell nyomon követnie. A válogatás szempontjai gyakran változnak egy bibliográfia szerkesztése közben is. Csak a munka során, az anyag teljes ismeretében alakulhatnak ki azok az elvek, amelyeknek alapján a különféle szaktudományok azonos vagy hasonló kiadványtípusai azonos elbírálás alá esnek. A könyvtáros szubjektív szempontjai mellett a válogatás határait befolyásolja a korszak is, amelynek anyagát a biliográfia regisztrálja. Az 1945—1960 közötti periódus retrospektív bibliográfiájának előmunkálatainál részletes és nehéz viták folytak a „küszöb" kérdéséről, a felveendő és mellőzendő típusok köréről. Külföldi példákat is figyelembe véve a válogatás szükségét az illetékes szakmai fórumokon azzal a feltétellel fogadták el, hogy a szelekció kizárólag tudományos szemlélet alapján történjék. A feltétlenül irodalmi érték mellett figyelembe kell venni a nyomtatványok történeti értékét is. Ebből kiindulva bibliográfiai közlés szempontjából jelentősek lehetnek olyan primer információkban gazdag dokumentumok, amelyek egy időszak jellegzetes termékei, bár tudományos vagy esztétikai értékük kevés. Végül is az a döntés született, hogy a felszabadulás utáni retrospektív bibliográfiában nem szerepelnek a következő kiadványféleségek: általános és középiskolai tankönyvek, sokszorosított tanfolyami jegyzetek, iskolai értesítők, használati nyomtatványok, tájékoztató és reklámkiadványok, kisnyomtatványok, különnyomatok (kivéve azokat amelyek könyvsorozat tagjává váltak), és a külföldi kiadók számára Magyarországon bérmunkában nyomtatott művek. A nem Magyarországon előállított, de magyar kiadó által is gondozott ún. közös kiadások területi szempontból hungarikumoknak minősülnek és természetesen a hazai nyomtatványokkal együtt kerülnek közlésre. A két háború közötti Magyar könyvészet 1921—1944 c. kiadvány gyűjtőkörét az a körülmény határozta meg, hogy a Horthy-korszakban egyáltalán nem vagy csak igen rendszertelenül jelent meg kurrens bibliográfia, s az anyag jelentős része most kerül majd először közreadásra. Mivel jelen esetben a kumulációnak egyben a kurrens könyvészet alapvető regisztráló feladatát 253