AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

A retrospektiv nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 — 1944 és az 1945—1960. évek könyvészete) KOMJÁTHY MIKLÓSNÉ A magyar történelemnek a két világháború közötti negyedszázada, amelyet a mindennapi szóhasználatban Horthy-korszaknak nevezünk, rendkívül éles fordulattal zárult. Az ilyen éles korszakfordulók után a társadalom elsó'dleges reakciója a múlttal való leszámolás, az elmúlt korszakkal való szembefordulás, nemegyszer a politikai számonkérés igénye. így volt ez 1945 (a felszabadulás) után is. A történetírás első megnyilatkozásai sem annyira a múltba süllyedt polgári világ társadalmi, gazdasági és politikai életének gondos forrástanulmányokon alapuló elemzését, még kevésbé hiánytalan rekonstrukcióját, hanem a közvetlenül kínálkozó politikai tanulságok levonását tették fő feladatukká. A Horthy-korszak politikai történetének rekonstrukciójához — az első számbavétel idején — elégséges volt az egykorú hírlapok, folyóiratok s az államélet (a törvényhozás, törvénykezés, államigazgatás) bőven rendelkezésre álló levéltári forrásanyaga. A korszakváltás élességéből következő politikai okokon túl, társadalmi tényezők is közrejátszottak abban, hogy a Horthy-korszak komplex-módszerű, sokoldalú történettudományi vizsgálatára csak később került sor. Eközben a történettudomány az adatoknak egyre szélesebb körét vonta be vizsgálódásai körébe s egyre mélyrehatóbban elemezte az elmúlt korszak társadalmi valóságát. A korszak ma már véglegesen múlttá, történelemmé vált; irodalmi, tudományos, általában szellemi hagyatéka azonban bizonyos elemeiben ma is szerves része kultúránknak, forrása mind a humán, mind a természettudományi kutatásoknak. Cáfoljuk amit cáfolni kell, elemezzük azt, ami a kor megítéléséhez szükséges, de semmiképpen sem lehet üres mező tudatunkban. Annál kevésbé, mert a politikai rendszer megtagadása mellett is tudjuk, hogy az orvostudományban éppúgy mint a nyelvészetben, a matematikában éppúgy mint a néprajzban vagy a zenében komoly eredmények születtek, amelyek pontos ismerete nélkül a korszak kulturális képét megrajzolni nem lehet. Minthogy pedig a Horthy-korszak egy-egy részletkérdése megvilágításánál is a kutatók nélkülözni voltak kénytelenek a rá vonatkozó egész könyvészeti anyagot, egyre sürgetőbben jelentkezett az igény, hogy az egész korszak valamennyi problémájának teljes bibliográfiája tudományosan rendszerezve álljon a történettudomány és a Horthy-korszakkal foglalkozó más tudományágak rendelkezésére. 247