AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

külfölddel való érintkezés. De mégis, minden, szinte leküzdhetetlen nehézség ellenére sem merültek feledésbe a könyvtárközi kapcsolatok. E szerény felsorolásnak ez a valódi értelme. Az egyébként sem elég fejlett írásbeli tájékoztató szolgálat is nehézségekkel küzdött: a világháború utolsó éve nem kedvezett a kutatómunkának, a csendes tudós meditációnak. A szokásos rutinkérdésekre (megvan-e az olvasó által keresett mű a könyvtárban, az eladni óhajtott kiadványnak vagy kéziratnak mi az ára, igényt tart-e rá az OSZK?) az intézet szakértői mindig becsületes és sürgős választ adtak. Irattárunk vonatkozó aktái szerint a háborús nyomorúság következtében megnőtt az ilyen kérdések, illetve kérések száma. De vagy az ajánlat volt naiv és hozzá nem értő, vagy a könyvtár nem rendelkezett elegendő pénzzel. Ami az „érdemi" tájékoztatásokat illeti, felsorolunk néhány kérdést, illetőleg választ: — a bécsi „Städtische Sammlung" érdeklődött, hogy ABRAHAM a SANCTA CLARA posthumus művei közül melyek vannak meg az OSZK állományában; — Camillo RAUPENSTRAUCH bécsi gyógyszerész genealógiai kérdésére kért és kapott tájékoztatást; — Nyíregyházáról afelől érdeklődött TORKOS György, hogy NAPOLEON életrajzával milyen könyvek foglalkoznak; — egy újszomotori olvasó családi címere ügyében kért felvilágosítást.

64 Inter arma silent Musae . . . A NEMZETI KÖNYVTÁR AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOMBAN Epilógusként essék még szó az őszirózsás forradalom néhány hónapjának könyvtári eseményeiről. November 9-re a Magyar Nemzeti Múzeum minden alkalmazottjának le kellett tennie a forradalmi kormány által előírt hivatali esküt: ezzel már a Népköztársaság szolgálatára kötelezték el magukat az intézmény dolgozói.

65 December 3-án a vallás- és közoktatásügyi minisztérium még november 25-én kelt rendeletét küldte meg FEJÉRPATAKY igazgató az OSZK vezetőségének: a Monarchiában „kötelező" címeket a jövőben mellőzni kell: nincs „királyi" jelző, sem valóságos, belső titkos tanácsosi, udvari tanácsosi, királyi tanácsosi cím, valamint „nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, kéréssel. — Az OSZK kutatói számára az Országos Levéltártól, a zirci Cisztercita Rend könyvtárától és a balázsfalvai görög kat. gimnázium tanári könyvtárától, külföldről pedig a bécsi K. K. Hofbibliothek-től, a bécsi Egyetemi Könyvtártól, a berlini Királyi Könyvtártól, a gráci Steiermark Landesarchiv-tól, a müncheni állami könyvtártól kértünk és kaptunk könyveket, kéziratokat kutatóink számára. 64. OSZK Irattár 1918: 221., 240., 265., 288., 306. sz. 65. FEJÉRPATAKY igazgató felszótítása: OSZK Irattár 311/1918. sz. 222