AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

BÁTKY Zsigmond, FITOS Vilmos, GOBIUPP Alisz, HAVBAN Dániel, HOLUB József, JAKUBOVICH Emil, KEBSZTY István, NÉMETH Gyuláné SEBESTYÉN Irén, RÉDEY Tivadar, RÉDEYNÉ HOFFMANN Mária, RÓHEIM Géza, SEKABONYI Antal, TÓTH Zoltán, ZSINKA Ferenc. Az altiszti személyzet élén SÁFÁE István, MORVAY Ferenc és DOBAY Kálmán álltak.

20 Az OSZK napi munkáját nem a katonai behívások, hanem a már vesztett háború gazdasági, emberi nyomorúsága, a növekvő infláció, a tüzelőanyag-hiány, a létbizonytalanság nehezítette, majd 1918 novemberétől a spanyol náthának nevezett rendkívül súlyos influenzajárvány gátolta. Az állami hatóságok néhány kisebb intézkedéssel próbáltak a havi fizetésből élő alkalmazottak bajain segíteni; tudunk például arról, hogy ruhaanyagot osztottak ki közöttük,

21 de mivel kevés volt a szövet, az akció „kizárólag férfi közalkalmazottak részbeni ellátását célozza", mintegy 25%-os arányban, a szociális szempontok figyelembe vételével.

22 Egy jelentésből arról is értesülünk,

23 hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium talpbőrt utalt ki a a könyvtárban dolgozók számára. Az anyagi nyomorúságon, az ellátási gondokon más módon is próbáltak segíteni. FÉJÉBPATAKY László 1918. szeptember 6-án arról értesítette a könyvtárat, hogy beszerzési előleg igényelhető a Nemzeti Múzeum igazgatóságától; ennek összege az 1918. évi augusztus 1-én „élvezett" háborús segély egy évi összegének 30, 40 vagy 50 százalékát érheti el.

24 1918/19 telén a már 1917/18-ban is jelentkező tüzelőanyag-hiány nehezítette legjobban a könyvtári munkát és az olvasószolgálat megfelelő ellátását. A vezetőség nevében 1918 decemberének elején

25 JAKUBOVICH Emil arra hívta fel az osztályok figyelmét, hogy a legmesszebbmenőén takarékoskodni kell a tűzifával. Délután már ne fűttessenek be a tisztviselők — szólt az utasítás. 20. A személyzet névsorát csak az Irattár darabjainak átnézésével sikerült rekonstruálni. Adataink szerint 1918-ban 24 tisztviselője, továbbá 10 altisztje, ill., „szolgája" volt az OSZK-nak. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a 324/1918. sz. irat szerint (jelentés a katonai szolgálatot teljesítőkről) 1918-ban csupán 1 tudományos tisztviselő és 1 szolga volt katona. 1918 utolsó negyedében már ők is itthon voltak. Ezt azért emeljük ki, mert már abban az időben és később is gyakran olvashatunk jelentésekben, iratokban olyan állításokat, hogy 1918/19ben a behívások, a frontszolgálat sokszor akadályozta a könyvtár munkáját. Ez nem volt igaz. Inkább a betegségek miatt estek ki a szolgálatból emberek. A Könyvtár akkori személyzetéről kéziratunk lezárása után jelent meg Wrx Györgyné színes riportja az OSZK Híradó 1979. 3. számában (66—69. L). 21. OSZK Irattár 108/1918. sz. 22. Természetesen térítést kellett fizetni; egy a viszonyokra jellemző mondat még ide kívánkozik: „A kabát béléshiány miatt béleletlen lesz." Ilyen körülmények között nehéz értékelni a jószándókú megb. igazgató ama október 18-i közlését (OSZK Irattár 298/1918. sz. alatt), hogy megkeresésére az Operaház gazdasági főnöke hozzájárult, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum személyzete részére ,,az Operaház előadásaira jegyek biztosíttassanak". L. még a 23. és 25. sz. jegyzetet is. 23. OSZK Irattár 296/1918. sz. JAKUBOVICH Emil írásbeli közlése. 24. OSZK Irattár 261/1918. sz. ,,a) egyedül álló olyan alkalmazott részére, aki nem visz saját háztartást és nem ól hozzátartozóinak . . . háztartásában, 30%, b) olyan alkalmazott részére, aki saját háztartást visz, de kettőnél kevesebb családtag eltartásáról gondoskodik, vagy hozzátartozóinak . . . háztartásában él, 40%, olyan alkalmazott részére, aki saját háztartásában legalább még két családtag eltartásáról köteles gondoskodni, 50%." 25. OSZK Irattár 323/1918. dec. 2. sz. »• 211