AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

tük, még a Tanácsköztársaság létrejötte előtt további dokumentumokkal bővült. Az alábbiakban cím szerint felsorolt tervezetek — legalábbis közvetve —, de érintették az Országos Széchényi Könyvtárat: a) az országos könyvtárügy rendezésének általános alapelvei; b) az országos könyvtárügy szervezete; c) az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal létrehozása; d) a megyei Könyvtárügyi Tanácsok, illetve Hivatalok megszervezése. E dokumentumokból ismét csak a Nemzeti Könyvtárral kapcsolatba hozható megállapításokat emeljük ki: — olyan könyvtárrendszert kell kiépíteni, hogy az ország területén mindenki lehetőleg könnyen és gyorsan hozzájuthasson a közkönyvtárak útján ahhoz a könyvhöz, amelyre szüksége van. Ez a könyvtárközi kölcsönzés vonatkozik az általános művelődést kielégítő, továbbá a tudományos kutató igényeit támogató dokumentumokra egyaránt; — ami az Országos Széchényi Könyvtárat illeti: a Nemzeti Múzeum épülete teljesen könyvtári célokra volna átengedendő s a Múzeum könyvtára ,,nagy muzeális könyvtárrá volna kifejlesztendő". Tehát az OSZK a magyar nyelvű, s a magyar vonatkozású dokumentumok teljes gyűjteménye lenne, „inkább a jövő kutatója és a múlt történetírója számára szolgáló dokumentumraktár, mint a jelen élő eszköze. Egyetlen könyvtára volna Budapestnek, mely inkább őrzi a könyveket mintsem használtatja".

17 Az országos szakkönyvtári hálózat szervezésének problémái mellett még a következő, a Nemzeti Könyvtár kötelezettségeivel kapcsolatba hozható feladatokról emlékezett meg DIENES és KŐHALMI tervezete: — az egész ország tudományos és közművelődésügyi könyvtárügyének élére (irányító és rendelkező hatáskörrel) Országos Könyvtárügyi Tanácsot szükséges állítani; — az Országos Könyvtárügyi Tanács alá kell rendelni az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatalt. Ennek feladatai közé tartozna — ami a nemzeti könyvtári funkciókat már közelebbről is érintené — a tudományos kutatás könyvtári segédeszközeinek, ezek előállításának egységes irányelvek szerint való vezetése, pl. a magyar nyelvterület teljes bibliográfiájának létrehozása, a könyvtárosképzós, a könyvtári ismeretek fejlesztésének és terjesztésének ügye; — a könyvtári rendszerek (katalogizálás, osztályozás, katalógusok) egységesítésén kívül fel kellene állítani egy ,,összkatalógust" (= mai kifejezéssel: központi katalógust), mely az összes budapesti könyvtárban található könyvek címeit egy kimutatásban egyesítené. E mellé szervezni kellene egy központi könyvtári és bibliográfiai felvilágosító irodát, amelynek a vidéki könyvtárügyet, a vidéki könyvtárak dokumentumait is figyelemmel kellene kísérnie. Előttünk áll tehát az a korszerű elképzelés, amely a magyar könyvtárügyet és benne az Országos Széchényi Könyvtárat is — minden feladatot tekintve — demokratikus pályára kívánta állítani. Ebben a koncepcióban 17. KŐHALMI i. m. 11.1. (1. az 5. sz. jegyzet első címét). 14 OSZK Evkönyve 209