AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

'. tatása, 1918 és 1919 összekapcsolása. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a politikai megszilárdulás igen határozott folyamata mindinkább kedvezett annak a tudományos irányzatnak, amely elfogultságoktól mentesen volt képes föltárni 1918 és 1919 eredményeit.

2 E sorokban elegendő csak felidézni a már vesztett háború következményeit, a súlyos gazdasági és nemzetiségi problémákat, a hadi helyzetet, az egyre gyorsuló inflációt, a napi élet csaknem elviselhetetlen gondjait. A felbomló Monarchia az ekkor is „hűségesen kitartó" (már ami az uralkodóosztályokat illette) Magyarországot sodorta a legsúlyosabb helyzetbe. A dolgozók, a munkások, a csekély keresetű értelmiségi és alkalmazotti rétegek sorsa volt a legnehezebb. Nem érdektelen SIKLÓS András sorait megismételni: 1917 —1918 fordulóján a téli hónapokat százezrek fűtetlen szobákban, világítás nélkül vészelték át. Szinte minden áru csak jegyre kapható, végtelen sorok állnak — természetesen sokszor hiába — az ún. elosztóhelyek előtt. A régebben jobb helyzetet élvező tisztviselői réteget is igen súlyosan érintette az infláció és az áruhiány: tényleges jövedelmük 1918-ra a békebeli kereset egyharmadára csökkent.

3 De a nyomorúság, a vesztett háború csődtömege mögött mégis fölcsillant valamilyen remény: hátha demokratikusabb irányba fordul a feudális, és grófi-földesúri Magyarország népének élete? Hátha a munkás és a paraszt, a népért élő és dolgozó értelmiség jobb sorsra juthat? Talán mégis emberül és igaz magyarként élhet majd ebben a gyötrődő hazában? Minden nehézség ellenére 1918 őszén Magyarországon végre polgári demokratikus forradalom zajlott le, a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett polgári demokraták és radikálisok kezébe került. ADY és JÁszi, KÁROLYI és KUNIT, SZABÓ Ervin és LUKÁCS György — csak néhány név, de korszakot meghatározók: sokfelől jöttek, de céljuk, életük, munkájuk értelme egy volt: a demokratikus, megújuló, a néppel a népért küzdő ország megteremtése. SZABÓ ERVIN, DIENES LÁSZLÓ ÉS KŐHALMI BÉLA NÉZETEI A KORSZERŰ NEMZETI KÖNYVTÁRRÓL E korszak könyvtárpolitikájának és tudománypolitikájának összefüggéseiről, általában forradalmi örökségünkről több tanulmány jelent meg az elmúlt évtizedben.

4 A magyar könyvtári irodalom KŐHALMI Béla tollából már 1959-ben — a negyvenes évforduló alkalmából sok egyéb kulturális területet megelőzve — közzétette az 1918 —1919-es évek alapvető doku2. Igen lényeges volt ebben a folyamatban — hangulatilag, de elvileg is — KÁROLYI Mihály hamvainak 1962-ben történt hazahozatala. HAJDÚ Tibor idézett munkájában helyesen mutatott rá arra, hogy a valós arányok kialakításában nagyon fontos szerepet játszott ez az érzelmi, de egyben történelmi jelentőségű esemény. 3. A legkilátástalanabb helyzetbe a szegényebb rétegek kerültek. A megélhetési index az 1913. évit 100-nak véve, 1918-ban már 858 volt — ez még akkor is elviselhetetlen megterhelést jelentett, ha a bérek valamit emelkedtek is. 4. HAVASI Zoltán: Tudománypolitikánk és könyvtárpolitikánk forradalmi öröksége. Szeged, 1968. Szegedi Ny. 26 1. = Acta Bibliothecaria. Tomus VII. Fasciculus 1. 202