AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918
könyvtár szakszerű felállítását s a nagyszámú akadémiai polgárok által kényelmesen használható olvasdákat magába foglaló épület, melyben az egyetem egyéb gyűjteményeinek egy része is felállítható legyen, mellőzhetetlen". 20 Az Egyetemi Könyvtár 1873-ban megkezdett építkezéseire összesen 474 638 Ft-ot irányoztak elő, mégpedig oly módon, hogy abból az első esztendőben 160, a másodikban 250 ezer forint használható fel, a maradék pedig 1875-ben. 21 Az 1876. évi költségvetési előterjesztés indoklásában olvashatunk arról, hogy az Egyetemi Könyvtár új épülete „legközelebb elkészül", a következő éviben pedig arról, hogy a már 1875-ben ,,a tanuló ifjúság használatának átadott" új könyvtárépületben „mellőzhetetlen volt az illető igazgatási helyiségeket is a szükséges bútorok s házi szerekkel ellátni", ami külön 5960,— Ft kiadással járt. 22 Alig telt azonban el néhány év és 1880 tavaszán már a képviselőház költségvetési vitájában „több oldalról is hangsúlyoztatott, hogy az egyetemi könyvtári épület csupán saját céljaira fordíttassék", azaz helyezzék el az ott működő gyakorlóiskolát (a „mintagymnásiumot"). Ezt a javaslatot az 1881. évi költségvetési előterjesztés indoklásában a VKM messzemenően a magáévá tette arra is hivatkozva, hogy „az egyetemi könyvtár gyűjteményei már is oly terjedelműek, hogy a könyvek czélszerű elhelyezésére már alig van kellő tér". 23 A következő évben, a gyakorlóiskola elköltöztetése után a kiürített helyiségek „könyvtári czélokhoz alkalmazásáról" mindenekelőtt „könyvtartókkal" való felszerelésről gondoskodtak. 24 Az idő előrehaladtával, a hallgatók létszámának rohamos emelkedésével az Egyetemi Könyvtár igénybevétele egyre nőtt. Már az 1913. évi költségvetési előterjesztés indoklásában arról olvashatunk, hogy „az egyetemi könyvtár olvasóterme szűkös voltának ellensúlyozására" a jogász és a bölcsész hallgatóknak külön olvasótermeket rendeztek be, ami az elkövetkező években további „felszerelési költségeket" vont maga után. 25 A problémákat azonban ez sem oldotta meg, s így „a helyszűkén segítendő, a délutáni és esti nyitvatartás elrendeltetett", ami szükségessé tette a felügyelő könyvtári alkalmazottak díjazásának pótlókolását. 26 A kolozsvári egyetem könyvtárának állami támogatása 1873-ban váltotta fel a költségvetésben jogelődei (ti. a helybeli jogakadémia és az „orvossebészeti tanintézet") könyvtárainak dotálását. 27 A könyvtár elhelyezése azonban nem felelt meg a kívánalmaknak. Az egyetemnek a hajdani jezsuita kolostor, majd az erdélyi gubernium (kormányzóság) céljára szolgáló „központi épületében" szorongó könyvtára viszonylag rövid idő múltán képtelenné vált az Erdélyi Múzeum Egylet által is rendszeresen gyarapított állo20. VKM. ind. 1870. 21. VKM. ind. 1874. Vö. TÓTH András: Haladás és reakció küzdelme a budapesti Egyetemi Könyvtár új épülete körül. = Magyar Könyvszemle. 1955. 1 — 2. sz. 41-71. 1. 22. VKM. ind. 1876, 1877. 23. VKM. ind. 1881. 24. VKM. ind. 1882. 25. VKM. ind. 1913, 1917/1918. 26. VKM. ind. 1914/1915. 27. Államköltségvetés az^l873. évre. Részletezés. Vallás- és közoktatásügyi ministerium. [A továbbiakban: Ák.] Budán, 1872. 130
