AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

Fügedi Péterné: Goriupp Alisz 1894—1979

való elkülönítését. Mind a kurrens feladatok, mind pedig a rekonstrukciós munkák elvégzését erősen fékezte azonban előbb a tüzelőhiány, majd az infláció. E nehézségek ellenére Goriupp Alisz nevéhez fűződött a felszabadulást követő évek jelentős könyvtári eredményeinek egyike: 1946 tavaszán, szerkesztésében indult meg a „Magyar Nemzeti Bibliográfia" füzeteinek közreadása. Ez a kiadvány volt az első olyan magyar nemzeti bibliográfia, amely havi megjelenésével már valóban az új kiadványokról informált, és a hazai bibliográfiai gyakorlatban általános betűrend helyett elsőként tekintette fő rendezési elvnek a szakrendet. Goriupp Alisz szerkesztői teendői mellett megszervezte az 1942 óta felgyűlt restancia feldolgozását (e munka keretében valósult meg az értesítőgyűjtemény felállítása is), és már 1950-ben újjáélesztette a rekatalogizálási munkákat is. Munkássága nemcsak az Országos Széchényi Könyvtárban éreztette hatását, hanem az első magyar katalogizálási szabvány (MNOSZ 3424 később: MSZ 3424 — Könyvtári címleírási szabályok, 1952) kidolgozásával hatott minden magyar könyvtár feldolgozó tevékenységére is. Mind az 1952-ben megrendezett I. Országos Könyvtárügyi Konferencián tartott előadása (A katalógusok szerkesztése, különös tekintettel az olvasói katalógusokra = Könyvtáros 3. évf. 1953. p. 7—9.), mind pedig ez idő tájt írott cikkei (Könyvtári címleírási szabályok = Könyvtáros 3. évf. 1953. p. 21—23.; Az egységes címleírás kérdéséhez = Magyar Könyvszemle 72. évf. 1956. p. 149 — 150.) a katalogizálási gyakorlat egységesítése, a szabvány általános alkalmazhatósága mellett érveltek. Tevékenységének társadalmi elismeréseként, 1953-tól, megalakulásától tagja volt a könyvtárak tudományos munkájának összehangolása érdekében az MTA által szervezett Könyvtártudományi Főbizottságnak, a Minisztertanács pedig ugyanebben az évben Munkaérdemrenddel tüntette ki. Az Országos Könyvtárügyi Tanács szakbizottságainak megalakulásakor a Katalogizálási Szakbizottság elnöke lett. E szakbizottság működése olyan fontos feladatok megoldását tűzte ki célul, mint a hazai könyvtárak katalógusairól helyzetkép készítése, a cikk-katalógusok sajátos problémáinak megvitatása, a címleírási szabvány alkalmazását illusztráló példatár összeállítása. Ösztönzésére készültek el a különböző speciális dokumentumtípusok például: térképek, zeneművek, kisnyomtatványok) korszerű katalogizálási szabályzatai is. (A Szakbizottság terveinek, eredményeinek részletes ismertetésére vonatkozóan -*• Haraszthy Gyula: Az országos Könyvtárügyi Tanács = Magyar Könyvszemle 73. évf. 1957. p. 321.) Goriupp Alisz segítőkész lektori véleményeinek, baráti jótanácsainak hatása nemcsak e kézikönyveken, hanem jószerivel minden, a katalogizálás kérdéseiről ez időben írott cikken érzékelhető. Életének szerves része volt az oktatás. Vezetése alatt a könyvfeldolgozó osztály a könyvtár belső továbbképzésének műhelyévé vált, az Országos Széchényi Könyvtárba kerülő fiatal bölcsészek az ő osztályán tanulták meg a könyvtári munka alapjait. Ennek az ismeretátadásnak kiszélesítését jelentették a könyvtári továbbképzés keretében tartott előadásai és a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének, majd az Országos Könyvtárügyi Központnak tanfolyamai. A Varjas Béla szervezte könyvtár 11 i