AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió kiadástörténete

nyokban szinte elengedhetetlen — lapszámozás először tűnt fel. A „Lajstromában azonban az utalás — a régi hagyományoknak megfelelően — ekkor még továbbra is a fejezetszámozásra történt. Ugyanitt, a tartalomjegyzékben ez az 1830. évvel jelölt két kiadás még abban is eltér a korábbiaktól (J, K, Q, R, S, T), hogy a 30. fejezet címe már nem a „Chyromantiáról" hanem a „Chyromanciáról" szól. Bár a két 1830. évi pesti csízió között lényeges eltérés sem a szövegben, sem annak beosztásában nem észlelhető, ennek ellenére egyértelműen megállapítható, hogy a két kiadvány minden lapja két egymástól eltérő szedésről készült. A gondosabb vizsgálat során kiviláglott, hogy a tördelésben legfeljebb két sornyi eltérés mutatkozik laponként a két kiadás között, a szöveg zöme azonban szinte sorról sorra azonos a kettőben. A helyesírásban néhány szó esetében azonban következetes eltérés tapasztalható. Ennek alapján eldönthető volt, hogy a kettő közül melyik látott előbb napvilágot: az egyikben (U) a régies ,,főld", ,,mért-főld" és „boldog", a másikban (W) a modernebb „föld", „mértföld" és „boldog" olvasható. A LANDERER-féle csíziók negyedik csoportjába egyedül az 1833. évi budai kiadás (M) tartozik. Ez tördelésben, helyesírásban, szövegezésben stb. igen sok ponton és jól megkülönböztethető módon elkülönül az összes korábbitól. Egyértelműen érzékelhető a tudatos javítási és főleg modernizálási szándék, amelyről már a fentekben is szó esett.

37 Az egyik legfeltűnőbb az, hogy a fejezetek számozását felülvizsgálták és következetesen végigjavították, így az — különsen a csízió második felében — az összes korábbitól eltérő. Ali ez a „Lovak betegségéről" szóló igen terjedelmes fejezetre is, amely ugyan a kezdetektől fogva jellegzetes tartozéka a magyar csíziónak,

38 de csak ettől az 1833. évi kiadástól (M) fogva nyert fejezetszámot. Természetesen az 1833. évi budai kiadványnak is van már lapszámozása, amelyet azonban a szedő csak az öröknaptárt követő, szöveges részben tett ki. A szorosabb értelemben vett csízió-rész 22 lapja tehát nem kapott számozást, de azért az ezt követően elkezdett terjedelemjelölésbe beleszámították: az első számozott lap a 23. A lapszámozás és a mutató közötti szoros összefüggésre utal az a megoldás, hogy a „Lajstroma a dolgoknak, mellyek a Cisio után a könyvecskében következnek" megjelölésű tartalomjegyzék csak a lapszámozott részeket sorolja fel. A korszerűsítés itt annyiban előrehaladottabb, hogy a mutató — az 1830. évi kiadásokkal (U, W) szemben — már élt a lapszámozás adta új lehetőséggel oly módon, hogy a fejezetcímekről erre történt utalás és nem a fejezetszámra, mint korábban. 1833-ban jelentősen belenyúltak a bevezető részekbe is. Legfontosabb újítás a címlevél hátán „Előre bocsájtott tudósítás" címmel olvasható egészen új szöveg, amely naivan tudálékos magyarázatot fűz a mű keletkezésének körülményeihez.

38a Ha nem is ilyen jelentős, de ugyancsak jól felismerhető változtatás még az is, hogy az ajánlás címének végére „a kiadó" szó került.

39 37. Pl. 29. jegyzet. 38. 1. jegyzet 288. 1. 38a 1. jegyzet: 261. jegyzet. 39. „A keresztény olvasónak Istennek kegyelmét és áldását kívánja a kiadó." 319