AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

dolgozását, a már cédulázott anyagot naplózta és katalogizálta. Ugyanebben az évben fontos kézirattári munkába kezdett: APPONYI Sándor levélhagyatékát rendezte és katalogizálta, majd a következő évben folytatta és be is fejezte ezen állományrósz számbavételét.

15 A nagy munkabírású kézirattáros további feladatokat is vállalt: rendezte és katalogizálta PONORI THEWRBWK Emil háromládányi leveles kéziratanyagát, továbbá MORVAY Győzó' kézirati és levelezésanyagát is feldolgozta, a Kézirattár akkori arcképgyűjteményét az újabban megszerzett darabok katalogizálásával egészítette ki.

16 Talán legszebb szakmai munkája az volt, hogy vezetői megbízásából részt vehetett az Admonti-kódex megszerzésére vonatkozó tárgyalásokban, és az ősnyomtatványanyag ezzel kapcsolatban álló átnézésében.

17 Az 1934. szeptember 4-én (20 000 Pengőért) megvásárolt Admonti-kódex (Szent ISTVÁN törvényeinek 16 hártyalapon írt 12. századi kéziratának) átvételében a Kézirattár részéről ő működött közre, s ÍTTZ József főigazgató ,,a Kézirattár növedókinaplójába való bevezetés végett átadja dr. Halász Gábor múzeumi segédőrnek" a nagybecsű decretumot, és ő azt a 71/1934. sz. alatt írta be a növedéki naplóba.

18 Közben folytatta napi munkáját: a Quart. Hung, kötetek kolligátumainak átnézését és katalogizálását, a FRAKNÓI—IPOLYI—RÓMER-levelezés még feltáratlan anyagának feldolgozását,

19 KERTBENY Károly autográfgyűjteményének, továbbá SCHŐNHERR Gyula kézirati hagyatékának rendezését és cédulázását.

20 A következő években HORVÁTH Mihály emigrációs anyagának, s gróf BRUNSWICK Teréz kézirati hagyatékának átvételét intézte.

21 A Kézirattár inventáriumainak egész sorában bukkanunk annyira jellegzetes kezeírására: többek között — és a már említetteken kívül — HAMPEL József, HAMPELNÉ PULSZKY Polyxena, KRÚDY Gyula, HAYNALD Lajos, ERAKNÓI Vilmos, GRÜNWALD Béla kéziratos műveit naplózta. Tevékenysége nem merült ki a kézirattári szerzeményezési és feldolgozási munkában. Részt vett a tájékoztatásban, a könyvtár kiállításainak rendezésében is. Emlékezetes volt a Magyar Nemzeti Múzeum új szerzeményeinek (1919 — 1928) kiállításában való közreműködése JAKTJBOVICH Emil, Isoz Kálmán, RÉDEY Tivadar, BARTONIEK Emma, PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán és CZOBOR Alfréd társaságában.

223 Látogatókat vezetett, sőt az igazgató megbízásából adminisztrációs teendőket is végzett. Kiváló francia nyelvtudását fordításokra, referenciákra is felhasználták. Bibliográfiai feladatokat is megoldott: másodmagával (KOZOCSA Sándorral) összeállította 15. 191/1931., 324/1931., 422/1931., 28/1932. OSZK Irattár. 16. 422/1931., 28/1932. OSZK Irattár. 17. U. o. 422/1931. okt. 6. 18. 128/1934. OSZK Irattár. 19. 28/1932. OSZK Irattár. 20. 218/1932. OSZK Irattár. 21. 20/1934., 264/1935. OSZK Irattár. 22a LUKINICH Imre: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának 1928. évi állapotáról. —Magyar Könyvszemle. 1929. 99 — 117. 1. — E vezető munkatársak nevei arról is tanúskodnak, hogy a fiatal HALÁSZ Gábor egyenrangú munkatársként dolgozott társaságukban. 187