AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében

A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében Az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 175. évfordulója alkalmából* HAVASI ZOLTÁN 1. Ha a múltunk jelenig történő meghosszabbításának vonalán visszafelé utazunk az időben 1802-ig, kicsit itt elidőzünk és mai ismereteinkkel széttekintünk, azt fogjuk megállapítani, hogy az egész magyar társadalmi fejlődés szemszögéből nézve is, de a magyar művelődés, kultúra történetében különösen fontos állomáson, csomóponton állunk. Az évszám persze jelképes, jelképessé avatja egy alapítólevél dátuma. Az alapítólevél, gróf SZÉCHÉNYI Ferenc elhatározása, megveti a magyar kultúra értékeinek feltárására, feldolgozására és megismertetésére hivatott intézmény, majd intézményrendszer alapját. Országos könyvtárat alapít, de a „kedves hazája használatára bocsátott gyűjteményben" a könyveken és kéziratokon kívül a kultúra más tárgyi emlékei is megtalálhatók, így a magyar múzeumügy, a magyar közgyűjtemények is erre az adományozásra vezethetik vissza eredetüket. Ma már tudjuk, bár közgondolkodásunkban helyenként még mindig hézagos a felismerés, hogy a gazdasági, a politikai és kulturális működési terület egymástól el nem választható dialektikus egységet alkot. Vagyis, hogy a kultúra — annak elsősorban a közművelődési ága — nemcsak igazodik a gazdasági-politikai követelményekhez, hanem a követelmények szabta feladatok megoldásának feltóteleként is tekintendő. Ha az 1802-es év kövénél állunk (vagy általánosabban a 19. század hajnalán) és a magyarországi tudati viszonyokra tekintünk (amelyek a lényeget tekintve nem nagyon térnek el az általános kelet-európai helyzettől), szembeszökő, hogy a megnyilatkozások a gazdasági kérdésekről kevesebbet szólnak még, sokkal többet a nemzeti kultúráról. A nemzeti megújulás korszakában csak a kiemelkedő személyiségek látták meg a nemzeti fejlődés hátterét, a gazdasági és társadalmi kérdéseket, a tőkés rendszerre áttérés követelményét, a „polgárosodás" teendőit. így a kultúra társadalmi funkciójának vonulata időközönként erőteljesebben kezdett kidomborodni a 18. század végi és a 19. század eleji Magyarország tudati térképén. A társadalmi tevékenykedésben, cselekvésben a kultúrára hárult egyfajta tevékenységi ágakat összeegyeztető történelmi szerep. Pontosabban fogalmazva: a gazdasági, politikai és kulturális törekvések közül időnként * 1977. október 14-én elhangzott előadás alapján. 95