AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: Ady Isten-élménye

A Ki látott engem? kötet 1914-ben azt sugalmazza, prológusával pedig ki is mondja: Istenülő vágyaimba ki látott? Oh, vak szívű, hideg szemíí barátok. Megistenülve és önmagához szelídülve, nemcsak az új Rettenet — a háború — parancsolja a Halottak élére, hanem — mint mutattam — személyisége belső története is. Nyolc verses könyve AüYnak a kilencedik előtörténete. Az istenes versek szempontjából ez kétségtelenül így van. A halottak élén első ciklusa az Ember az embertelenségben. Az Ember nagybetűvel olvasandó, a szenvedésben és megistenülésben kristályosult Eszme, személyiség-történet sűrűdik benne. A halálfélelem tűntén elvesztett éntudat, a tárgyiasulasban átalakult személyiség kifejeződése a nagybetűs Ember, aki nem a Halált féli, hanem az embertelenséget. A ciklus első verse, az Emiéhezés egy nyáréjszakára azokra a költeményekre emlékeztet, amelyek a halálfélelemben vacogó virrasztó Ént idézték. Ugyanúgy éjszakás vers, mint a Sírni, sírni, sírni, az özvegy legények tánca vagy Az ős Kaján. Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Azt hittem, akkor azt hittem, Valamely elhanyagolt Isten Életre kap s halálba visz S íme, mindmostanig élek Akként, amaz éjszaka kivé tett S Isten-várón emlékezem Egy világot elsülyesztő Rettenetes éjszakára: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Hajlunk rá, hogy úgy olvassuk ezt a verset, mintha a háború kirobbanása váltotta volna ki, pedig másról van szó. Arról az átváltozásról, amely A föltámadás szomorúsága folyománya. Nem konkrét, nem egyes esemény reflexiója ez a vers, belső drámai képe inkább valaminek, ami folyton átüt ADY verseinek egy — vagy akár több! — rétegén: „Fordulása élt s volt világnak." ADY sok tapasztalata, élménye mutat erre a nem-élményre, lassan megérlelődött fölismerésre, amelynek ő csak médiuma volt, miként élményei is csak anyag lehettek ennek az Evidenciának a kifejezésére. S ez Evidencia-sejtelem ismét ADY Isten-genezisét világítja meg számunkra. Mert az élt és volt világ fordulása ADY Isten-várásának, Isten-bizonyságának drámai tere. Erre vall Az akarat cselédjei is. Cselédjei az Akaratnak Most a századok között, Mikor így kiütközött Lelke a szép, ember-fenevadnak: Mi vagyunk cselédjei, Cselédjei 511