AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság

a Hungary, ezért a hamis információkkal, a fölvilágosító magyar propaganda elégtelenségével magyarázták az erősödő bírálatot,

88 fokozták Anglia felé irányuló propagandájuk intenzitását, de ez a propaganda csak még jobban leleplezte a magyarországi közszellem elmaradottságát, erősítette a kritikusok meggyőződését. A Hungary megkísérelte megvédeni DARÁNYI hírhedt derestörvényét a Times és a Morning Post bírálatával szemben,

89 közölte SHRUBSOLE-nak a liberális Daily News-hoz írott levelét, amely cáfolta Magyarország elszakadási szándékait és a nem magyarok elnyomását,

90 tagadta az 1906-os rózsahegyi választásról a Times-ban megjelent vádakat, elmondta, hogy a csernovai sortüzet kiprovokáló vétkesek lelkészükhöz írott levelükben megbánták tettüket,

91 s idézte SZÉLL Kálmánt, aki a nemzetiségek fönnmaradásában látta elnyomásuk vádjának a legjobb cáfolatát.

92 Talán az angliai kritika térhódításával vagy az addig követett módszerek eredménytelenségével magyarázható, hogy körülbelül 1908 közepétől a Hungarynek a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó cikkei mérsékeltebb hangnemre váltottak át. A magyar politika leghatásosabb bírálóját, R. W. SETON-WATsoisrt „nem csekély tehetségű történész "-nek titulálta, aki azonban nem sejti Magyarország ellenségeinek igazi célját, az ország földarabolását. Adatait a Hungary az ellenadatok egész sorával, s végre nem szidalmakkal, próbálta cáfolni: a nemzetiségi vidékeken a gyakorlatban kétnyelvűség van, igen jelentős a nemzetiségi nyelvű sajtótermékek száma, az egyházközségek több mint a felének nem magyar a nyelve, 3154 elemi iskolának nem magyar a tannyelve stb.

93 Átvette egy meg nem jelölt angol orgánumban SETONWATSON Political Persecution in Hungary c. röpiratáról megjelent bírálatot, amely elfogadta ugyan a vádak java részét, de enyhítő körülményeket is talált, megértést mutatott a magyarok nehézségei iránt.

94 AMBRÓZY Gaszton azt emelte ki, hogy a nemzetiségi elégedetlenséget elsősorban külföldről szítják, így 1848-ban csak a csehekkel szomszédos trencséni szlovákság és a Havasalfölddel érintkező déli románság állt szemben a közös szabadságküzdelemmel. AMBRÓZY a magyar állameszme elfogadását, s cserébe a nem88. 1908. jan. 1. 2 — 4. — Az ellenforradalmi korszak magyar publicisztikája egyenesen a háború előtti magyar kormányok bűnös hanyagságával megyarázta a külföldi rokonszenv elveszítését, pl. RÉVAY Mór József: Jókai és a magyar ügy külföldön. Bp. 1925. 2. — Az angol kortárs, a yorkshire-i George SCARBOROUGH, szintén a külföldi propaganda fokozását tanácsolta a magyaroknak a Hungary hasábjain: 1908. febr. 1. 39-40. 89. 1907. júl. 15. 6.; aug. 15. 12.; szept. 1. 5 — 6.; okt. 15. 8 — 10. Jellegzetes védekezés volt annak bizonygatása, hogy mindazért nem jár verés, amiről az angol lapok írnak. A magyar parasztság helyzetét a Dél-Afrikába szállított kínai kulik sorsához hasonlító cikket „álszent tory írás"-nak és „ordító karikatúra"-nak nevezte a Hungary. 90. 1908. jan. 1. 11. 91. 1908. febr. 1. 35-36. 92. 1908. júl. 1. 205. 93. 1908. júl. 15. 217-220. - SETON-WATSON előző könyvét {The Future of AustriaHungary and the Attitude of the Great Powers. London, 1907) a Hungary még melegen üdvözölte, mint a Monarchia fölbomlását hirdető nézetek cáfolatát. 1907. jún. 1. 12-13. 94. 1908. aug. 15. 251. 490