AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság
hogy fűzzük kapcsolatunkat szorosabbra Angliával, eljutottak hozzám egy olyan követelés halvány visszhangjai, hogy hozzunk létre entente-ot Angliával . .. Magyarországnak egy napon valószínűleg szövetségesre lesz szüksége". Ehhez Vilmos szerint hosszú, Magyarországról kiinduló munkára van szükség, „Németország befolyásának gátat kell szabni, s ez lehet az egyik leghatásosabb eszköz" az angol—magyar entente létrehozásához. 57 FÖRSTER BOVILL a rövid életű szerb—magyar barátkozás idején, a magyar újságírók belgrádi útja kapcsán e koncepció jegyében jelentette ki, hogy „Ausztria lehetetlen, de egy balkáni konföderáció nem valószínűtlen", 58 röviddel később pedig biztatta a magyarokat, vegyék tudomásul a balkáni népek fejlődését, és tekintsenek növekvő politikai és kereskedelmi függetlenségükre rokonszenvvel. 59 Az angol—magyar entente előmozdításának meglehetősen ügyetlenül megválasztott és végrehajtott lépése volt az 1906 januárjában nagy választási győzelmet aratott angol Liberális Párt egyik nem hivatalos szervezete, az Eighty Club 1906. szeptemberi magyarországi látogatása, amit a brit Kereskedelmi Kamarák Szövetsége küldöttségének októberi útja követett. Az előbbivel a magyar kormánykoalíció célja az angol politikai támogatás megszerzése és deklarálása, az utóbbival a gazdasági különváláshoz szükséges brit tőkebefektetők megnyerése volt. 60 A Hungary a koalíciót támogató sajtóorgánumokon is túltéve lelkendezett az angol vendégekért: „Önökre építjük kereskedelmi jövőnk megalapozásának reményeit." 61 Magukat a látogatókat sikerült is megnyerni, 62 de az angol sajtó többsége és az angol politika felelős tényezői bizalmatlanul fogadták a magyar kísérleteket, amelyek végeredményben nem értek el mást, mint a magyarországi viszonyok fölötti brit kritika megerősödését. A koalíciós kormányzat idején a Hungary egyrészt folytatta korábbi országismertető-népszerűsítő tevékenységét, FÖRSTER BOVILL átdolgozásában folytatásokban közölte a millenium idején angol nyelven is megjelent Az ezredéves magyar állam és népe c. munkát, 63 másrészt nyíltan propagálta a kormány intézkedéseit, közölte, illetve ismertette egyes tagjainak írásait. GOLONYA fölajánlotta az érdeklődők számára a Földművelésügyi Minisz57. 1906. máj. 1. 7-8. 58. 1906. jún. 15. 8-9. 59. 1906. júl. 15. 3-4. 60. E kudarcba fúlt kísérletet ismertettem tanulmányomban: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban. = Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve, 1973. 291-311. 61. 1906. okt. 1., okt. 15. 62. Sir Albert ROLLIT, a londoni kereskedelmi kamara elnöke nyilatkozata, Hungary, 1906. okt. 15. 10—12.; a Financial News cikke Magyarországról, átvéve Hungary, 1906. nov. 4-6. R. S. FRÄSER 1906. nov. 7-i levele, közölve 1906. dec. 1. 3-4., ROLLIT londoni előadása, 1907. márc. 1. 7 — 8.; J. E. ALLEN cikkei 1906. nov. 1. 7 — 8. (átvéve a SPEAKER 1906. októberi számaiból); végül az Eighty Club által kiadott könyv: Hungary, its People, Places and Politics. London, 1907. Ismerteti A YOLLAND, Hungary, 1907. ápr. 15. 6 — 8. 63. J. JEKELFALUSSY (ed).: The Millenium of Hungary Bp. 1896. — E vállalkozáshoz GOLONYA még a FEJÉRVÁRY-kormány alatt, 1905. nov. 10-én segélyt kért a Pénzügyminisztériumtól, de fedezet hiányában kérését elutasították. OL K 26. 1908V-1395. 486