AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság

iránt, amely egyfelől a kormányzó Szabadelvű Párt és ellenzéke, másfelől a magyar nemzeti követelések (önálló magyar hadsereg, illetve magyar vezényszó, gazdasági különválás) és az ezeknek ellenálló bécsi udvar, illetve az ausztriai kormány között folyt. Amikor a koalícióba tömörült ellenzék az 1905. januári választásokon győzelmet aratott, a Hungary a pártpolitikai semlegesség látszatát föladva nyíltan a győztesek oldalára állt, s a koalíció Angliában erkölcsi és politikai támogatást kereső irányvonalát a maga eszközeivel készségesen támogatta. Az alkotmányos válság kiindulópontját képező hadseregkérdésben egy éven át folytatásokban közölte az egyik koalíciós vezér, APPONYI álláspontját,

36 YOLLAND pedig kilenc évi magyarországi tartózkodására hivatkozva cikksorozatban vállalta a vitatott kérdésekben ,,az igazság" kimondását.

37 A mind súlyosabbá váló válság alatt a Hungary — a magyar sajtó többségéhez hasonlóan — egyre hangosabban támadni kezdte a Times Bécsben élő ausztria-magyarországi tudósítójának, H. Wickham STEEDnek a személyét, aki naponta megjelenő cikkeiben erős kritikával illette a magyar koalíció magatartását.

38 YOLLAND STEED szemére vetette, hogy „bécsi szemüvegen át" nézi az eseményeket,

39 majd ,,az igazság tudatos elferdítésével" vádolta, és a nyilvánosság előtt fölhívta a Times főszerkesztőjét, hogy ,,vagy utasítsa bécsi tudósítóját az igazság közlésére, vagy küldjön olyan tudósítót, akinek a szemüvege piros-fehérzöld is".

40 Az angol közönség megnyugtatására YOLLAND azt is kijelentette (egyébként teljes joggal), hogy ,,a jelenlegi magyar nemzeti mozgalom" nem akar elszakadni Ausztriától, csak a két ország kapcsolatát a tényleges egyenlőség alapjára kívánja helyezni.

41 STEED írásaiban azonban tényleges ferdítéseket, tévedéseket YOLLAND sem talált, támadásainak élessége ezért csak azzal magyarázható, hogy a Times-tudósító lapjában leleplezte a koalíció magatartásában rejlő önellentmondásokat, következetlenségeket, s ezzel személyére vonta az Angliától sokat váró koalíciós vezérek és sajtójuk — köztük a Hungary — haragját. A koalíció rövidlátó önhittségét mindenesetre jól jellemzi, hogy miközben célul tűzte ki Anglia megnyerését, éles és tartalmilag megalapozatlan támadásokba bocsátkozott annak „nemzeti intézménye", a Times ellen.

42 1905—06-os kampányában a Hungary fölhasználta a Magyarországon megfordult és a koalíció céljaival rokonszenvező angolok leveleit,

43 FÖRSTER 36. The Army Question in Hungary. 1905. márc. 15. —1906. márc. 1. E sorozat APPONYitól a Monthly Review 1905. januári számában megjelent tanulmány átvétele. 37. The Truth about Hungary. 1905. máj. 1. —júl. 15.; szept. 15.; nov. 15. 38. STEED nézeteivel részletesen foglalkozik tanulmányom: A Times és Magyarország az 1904 —1906-os politikai válság idején. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1972. 39. 1905. máj. 15. 6-8. 40. 1905. júl. 1.6. — Ez a cikk válasz volt a Times jún. 22-i vezércikkére, noha érdemi kérdésekben nem vitatkozott azzal. 41. 1905. júl. 15. 2-4. 42. Mit szólhattak az esetleges angol olvasók YOLLAND vitastílusához, aki pl. az Independent Eeview-t azért támadta, mert a magyar válságról az osztrák Josef REDLiOHtől közölt cikket, majd büszkén jelentette ki: „A cikket nem olvastam, de el tudom képzelni, milyen szellemben íródott." 1905. nov. 15. 2 — 4. 43. 1905. okt 15.; nov. 15. 8. — Az utóbbi szerzője Dr. HARVEY Liverpoolból, akinek a Liverpool Post-hem megjelent, a magyarokat dicsérő cikkét a Hungary is átvette. (1906. jan. 1. 10.). 31* 483