AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

Lelkiismeretük nem tiltakozott ez ellen, de a nyilvánosság eló'tt felháborodottan utasították vissza azokat a „hamis vádakat", melyekről nagyon jól tudták, hogy igazak. Ami a befolyt jövedelem nagyságrendjét illeti, itt SZÁVA Farkas adatai jártak közelebb az igazsághoz, ORBÁN Balázs adatai kissé túlzottak. (Igaz viszont, hogy ő az elérhető jövedelemmel számolt, hivatkozva mindig az ingatlanokban ingyen vagy csekély bérért lakókra.) A lényegen azonban mindez nem változtat: a méltatlan utódok valóságosan is elvonták a nemzettől azt, ami az alapító szándéka szerint a nemzeti kultúrát volt hivatva szolgálni. A közvélemény érdeklődése a könyvtár iránt a zajos hírlapi viták elülte után erősen lecsökkent. Nyugodtabb korszak következett, amelyben a jogviszonyok rendezetlenségéről és a pénzügyi problémákról már alig esik szó. Az érdeklődés előterébe a könyvtár állománya s annak is elsősorban kéziratos anyaga kerül, mint amely elsősorban tárgya a történeti jellegű tudományos kutatásnak. Hasonlóan nagy érdeklődés nyilvánul meg a TELEKIcsalád levéltára iránt is. A Magyar Polgár már 1874-ben hírül adja, hogy az az általánosan elterjedt hit, miszerint ,,a marosvásárhelyi Teleki családi levéltár örök időkre el van zárva a tudományos kutatók elől" már nem áll, mert a család engedélyezte egy hazai tudós számára a levéltárban való kutatást TELEKI Mihály koráról, sőt munkáját tiszteletdíjjal is jutalmazta.

193 Az arisztokrácia féltve őrzött családi levéltáraiba ebben az időben már sok helyen bebocsátják a tudósokat, akiknek néhány évtizeddel előbb még szinte leküzdhetetlen akadályok álltak útjukba.

194 Nagy lendületet adott a kutatásoknak s a tudósok érdeklődésének előterébe állította a TELEKi-könyvtárat a Magyar Történelmi Társulat 1879ben Marosvásárhelyen rendezett vándorgyűlése.

195 A Társulat előzetesen engedélyt kért a TELEKi-család levéltárában való kutatásra, melyet a család seniora, gr. TELEKI Miklós engedélyezett. így 1879. augusztus 6-án megnyílt a TELEKi-család levéltára a Történelmi Társulat előzetesen kiküldött bizottsága előtt.

196 A Marosvásárhelyen megjelenő Erdélyi Figyelő, a Kemény Zsigmond Társulat közlönye is beszámolt a munkáról: ,,A Teleki 193. Magyar Polgár, 1874. ápr. 19. 88. sz. 194. JAKAB Elek, aki az 1850-es években gr. MIKÓ Imrének segédkezett az Erdélyi történelmi adatok kiadásában, írja húsz évvel később: „Egykor tán lesz időm elbeszélni, mily eszközökkel s minő nehézséggel küzdve jutottam én és a gróf egy s más ritka kézirathoz és adathoz. Érdekes lenne ezt tudni ama korszaknak a tudás világát elrejteni szerető, az oklevelekkel és történelmi adatok közlésével fukarkodó szelleme megismertetése s a mai kor abbeli liberalitásával összehasonlíthatása végett; . . ." = JAKAB Elek: A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond-Társaság. = Figyelő, 1879. 196. 1. 195. A Magyar Történelmi Társulat 1879. évi aug. 23 — 30-ki vidéki kirándulása MarosTorda vármegyébe s Maros-Vásár hely és Segesvár városaiba. Szerk. SZILÁGYI Sándor. Bp. MTA. 1879. — A történelmi társulat nagygyűlése Maros-Vásárhelyen. = Vasárnapi Újság, 1879. aug. 31. 35. sz. 561 — 563. 1. 196. A családi levéltárat — melyet egyébként mindig külön kezeltek a könyvtártól — első ízben 1762/65-ben rendezték. 1830 — 36 között DÓSA Sámuel és TOLLAS Károly lajstromozták az iratok mintegy harmadát, elválasztva a peres és birtokügyekre vonatkozó iratokat a politikai iratoktól és a történeti levelezések anyagától. A történészek most ez utóbbival foglalkozhattak. is* 291