AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

szabadságról való véleménye is a legmerevebb feudális szemléletet tükrözi, mikor a törvényhozás szentélyének bűnös megfertőzéséről beszél s azzal vádolja OítBÁNt, hogy „aljas magán bosszúját" öntötte ki a parlamentáris szabadsággal visszaélve. Végezetül TELEKI az ország nyilvánossága előtt kijelenti, hogy „csak jogaimat érvényesítettem, midőn a gr. Teleki-könyvtár féle hitbizományi javakat nevemre telekkönyveztettem". A hírlapok természetesen TELEKI válaszával is foglalkoztak. A Reform és a Pesti Napló kommentár nélkül, de elég részletesen, csaknem szó szerint közölte TELEKI állásfoglalásának lényegi pontjait, elhagyva az ORBÁN személye elleni kifakadásokat.

157 Az Ellenőr valamivel rövidebben foglalta össze a lényeget, de kommentárjában hozzátette: „Hogy nincs rendben a dolog, eléggé mutatja, [t.i. Teleki nyilatkozata] mert ebben a dologban maga gr. Teleky Sámuel is port folytat. Szerintünk azonban sokkal meggyőzőbb érvekkel is megjelenhetett volna a nyilvánosság előtt ... a boldogult gr. Teleky Sámuel eredeti végrendeletét kellett volna közölni, [kiemelés eredetiben] s abból kiki mggyőződhetett volna, mennyiben volt igaza Orbán Balázsnak és mennyiben nem, mikor a végrendelet intézkedéseinek meg nem tartásáról szólt."

158 Ezúttal is az Egyetértés állt ki következetesen a könyvtár ügye és ORBÁN személye mellett. A lap első oldalának felét foglalja el a cikk, mely így kezdődik: „A nagy gróf Teleki Sámuelnek egy kis unokája egy lovagiatlan és mosdatlan röpívet bocsátván ki Orbán Balázs ellen, melyben minden áron azon könyvtár tulajdonjogát magának követeli, a nagy közönség tájékozása végett szükségesnek látom az idevonatkozó végintézkedéseket. .. kivonatilag közölni, magára a röpívre Orbán nem fog a felelettel adós maradni." A végrendeletnek a könyvtárra vonatkozó részeinek közlése után így zárul a cikk: "A közlött kivonatokból az elfogulatlan bíráló átláthatja, hogy a gr. Teleki Sámuel-féle könyvtár nem magán- vagy családi tulajdon, hanem egy a család gondviselése és jótállása alatt a tudományoknak a nemzetben és hazában előmozdítására alapított hitbizomány. Ily világos és határozott intézkedések ellenére hiában hivatkozik ... gr. Teleki Sámuel bizonyos könyvtári kimutatásnak a képzelt tulajdont bizonyító szavaira, melyek bizony a testamentumot és codicillust meg nem ronthatják és reméljük is, hogy a főconsistorium jogos föllépésére a bíróságok is ezen kérdést eként döntik el, mellyel együtt az is kitűnend, vajon ily férfiú alkalmatos-e továbbra is ezen hitbizomány gondviselésére, ki azt erőszakkal tulajdonának követeli. Ajánljuk ezeket Trefort figyelmébe az ily alapítványellenes sáfárkodás fékezése végett."

159 A Magyar Újság az Egyetértésre hivatkozva ad hírt a végrendelet szövegének közzétételéről, melyet terjedelme miatt nem idézhet.

160 157. O. Teleki Sámuel válasza Orbán Balázsnak. = Reform, 1874. ápr. 16. 104. sz. — A gr. Teleky-könyvtár.= Pesti Napló, 1874. ápr. 14. 85. sz. (Reggeli kiadás.) 158. Hírek c. rovatban. = Ellenőr, 1874. ápr. 13. 101. sz. — Az Ellenőr ápr. 16-i számában arról adott hírt, hogy a közeljövőben „nyilvánosságra hozzák néhai gr. Teleky Sámuel végrendeletét is, mely hogy ifj. Teleky Sámuel válaszában nincs közölve, mint döntő argumentum, többeknek feltűnt". 159. L.: Gróf Teleki könyvtár. = Egyetértés, 1874. ápr. 16. 13. sz. 160. Magyar Újság, 1874. ápr. 17. 87. sz. 278