AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

házkerületi közgyűlés a jelentést egyetértőleg elfogadta s utasította az igazgatótanácsot a javasoltak végrehajtására. A jogi szakvélemény tehát az alapító szellemében és szándékaihoz méltó módon foglalt állást s a jogi személy fogalmában megtalálta az ennek megfelelő jogi formulát is. Az egyház magáévá tette ezt az álláspontot, sajnos azonban nem tartott ki mellette végig. Az egyházkerületi közgyűlésről beszámolt a sajtó is. Az Erdélyi Protestáns Közlöny a bizottság jelentését csaknem egész terjedelmében közölte,

125 a Kelet ezúttal is csak egy mondattal utalt rá.

126 A Hon részletesen beszámolt a közgyűlésről s az elfogadott jogi szakvéleményt szintén egészében közzé tette, mivel ,,A Teleki könyvtár hazánk első rendű s sok tekintetben páratlan köynyvtára s mint céljánál fogva nemzeti institutum, a nemzet ellenőrzése alatt is áll."

127 A Hon cikkét átvette a kolozsvári Magyar Polgár is.

128 Az igazgató tanács érintkezésbe lépett TELEKI Sámuellel, megküldte számára a jogi szakvéleményt. Bíznak, mint írják, a nagyságos gróf hazafias és kegyeletes érzelmeiben, mely majd lehetővé teszi, hogy az ügyet békés úton intézzék el, hiszen a dolog ,,lg.-tanácsunk mély sajnálatával és akaratán, valamint tudtán kívül került hírlapi térre."

129 A gróf válasza elutasító volt: szerinte a bizottság a hírlapi cikkek hatása alatt alkotta meg véleményét, holott az ügy a végrendelet és az egyházi irattárban levő dokumentumok,,bővebb tanulmányozását" igényelné. ,,Ezen nyilatkozatomból méltózhat megérteni, hogy a Szakbizottmány véleményét éppen nem osztom s azt irányadóul sem fogadom el."

130 Az igazgató tanács még egyszer megkísérelte a békés kiegyezést s felajánlotta közvetítő szerepét az egyházkerületi közgyűlés előtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy számára kötelező a közgyűlés határozatainak végrehajtása s ezért utasítaniok kellett az ügyvédet a szükséges intézkedések megtételére. December 30-án valóban be is adták az igazgató tanács nevében a marosvásárhelyi törvényszéken a birtokkiigazítási kérelmet abban az értelemben, hogy a telekkönyvi bejegyzésekből TELEKI Sámuelt, mint tulajdonost, töröljék s „helyébe tulajdonosul a grf. Teleki Sámuel könyvtára jogi személy, képviselve az erdélyi ev. ref. egyházkerület állandó igazgatótanácsa által, beiktattassék".

131 A békés kiegyezésre, ill. a közvetítő szerepre tett ajánlatot TELEKI Sámuel — a már megindított perre való hivatkozással — 1874 márciusában visszautasította. Ezúttal is kijelentette, hogy ő a végrendeletet meg nem 125. A Teleki-könyvtár jogviszonyainak meghatározása. = Erdélyi Protestáns Közlöny, 1873. dec. 4. 153-49. sz. 390-392. 1. 126. „A Teleki-könyvtár érdekében, a nemzetet érdeklő jogokra nézve, az intézkedések tétele az igazgatótanácsra bízatott." = Kelet, 1873. nov. 19. 264. sz. 127. A Hon, 1873. nov. 25. 271. sz. (Reggeli kiadás.) 128. Magyar Polgár, 1873. nov. 29. 274. sz. 129. A levél kelte 1873. dec. 7. (Ld. Igazg. jel. 12. 1.) Ugyanezen a napon volt az igazgató tanács ülése, ahol elhatározták, hogy az eljárás TELEKI Sámuelnél az ,,őtet illető kötelességek teljesítését a lehető gyöngéd úton eszközölje". = Erdélyi Protestáns Közlöny, 1873. dec. 11. 154 — 50. sz. 398. 1. 130. Á levél kelte 1873. dec. 24. Ld. Igazg. jel. 12. 1. 131. Igazg. jel. 26. 1. 269