AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

falusivá süllyed az élet. Lényegében ugyanazt állapítja meg csaknem tíz évvel később DEÁK Farkas is Maros-Vásárhely nemzetgazdasági tekintetben c. cikkében: ,,. . . nagyon felemelkedett volt a város népessége és anyagi jóléte a múlt században és mondhatni e század első felében egész 1848-ig. . . . Valóban, ha az ember hallja, hogy mily élénk volt M.-Vásárhely, alig hihet a beszédnek."

94 A vásárhelyiek reményei nem váltak valóra: a kormányzati-adminisztratív székhely továbbra is Kolozsvár maradt, mely gazdasági-kulturális fejlődésben maga mögött hagyta Vásárhelyt. SZÁVA Farkas 1857-ben még „vasúti főállomásról" álmodott: a várost csak a hetvenes évek elején érte el a vasút. A TELEKi-könyvtár, melyet a város fellendülő korszakában alapítottak, most a társadalmi igény híjján nyugodtan alhatta Csipkerózsikaálmát: hiányzott az a társadalmi közeg, mely a könyvtár fejlesztését talán kikényszeríthette volna. Az erdélyi értelmiség legjobbjai a könyvtár alapításától kezdve fáradoztak azon, hogy a TELEKi-tékát a művelődési törekvések szolgálatába állítsák s a lassan meginduló tudományos élet vérkeringésébe bekapcsolják. Már ARANKA Györgyék mozgalma is számolt a könyvtár gazdag történeti forrásanyagával s Marosvásárhelyhez fűződik DÖBKENTEI Gábor kísérlete egy tudós társaság alakítására, melyet a kancellár TELEKI Sámuel is támogatott. Figyelemreméltó BOLYAI Farkas elgondolása, aki a TELEKi-tékát technikai múzeummal kívánta volna kiegészíteni. 1837-ben írott levelében arra kérte BOD Péter kancelláriai tisztviselőt, eszközölje ki TELEKI Ferencnél terve megvalósulását: ,,Még egyhazát tárgyazó kérésem van: nem kevéssé emelné a Teleki Theca fényét, ha oda minél több interessant modellák, sőt olyas physicai szerszámok is készülnének, melyre az ifjú grófnak ... jó volna ajánlani . . . Rajka Pétert: mostanság nem esmértem, akinek olyan tüze s elméje volna az efélére és aki csaknem mindenfélét olyan accuratióval s szépen tudjon csinálni. ... A Haza s a Vásárhelyi Kollégyom nevébe! kérem: hogy ezen tervet vigye ki a grófnál; kicsibe kerülne a grófnak s magának is gyönyörűségére volna, s a Theca dicsőségére sokat tenne, ha őtet az ifjú gróf a Theca mechanicusának tartaná meg .. ."

95 Nagyobb hordereje volt gr. KEMÉNY József és gr. KEMÉNY Sámuel fellépésének 1841ben, akik könyv-, kézirat- és ásványgyűjteményüket egy erdélyi nemzeti múzeum és nyilvános könyvtár alapítására ajánlották fel. Tettük élénk visszhangot váltott ki s a Nemzeti Társalkodó cikkírója érdekes javaslattal állt elő: a felállítandó intézményt egyesítsék a TELEKI-könyvtárral, ez utóbbit áthelyezve Kolozsvárra. ,,Ha valljon nem lehetne-e ezen museumot hazánk azon kincsével, melly által gr. Teleki Sámuel.. . magát hallhatatlanná tette, a m.vásárhelyi országos könyvtárral egybekötni? Én azon tőkét mozdíthatatlannak nem tartom; azon hazafi úri családnak ebbe való megnyer 94. Székely Néplap, 1866. júl. 7. 1. sz. — DEÁK Farkas (1832 — 1888) író, publicista, történész, az MTA tagja, a kiegyezés után az igazságügyminisztériumban dolgozik. A MÁKK-féle összeesküvésben való részvétel vádjával öt évig együtt raboskodott HORVÁTH Gáspárral, a TELEKi-téka könyvtárosával. Vö. DEÁK Farkas: Fogságom története. Bukarest, 1972. 95. A levél kelte: Marosvásárhely, 1837. nov. 7. Közli BENKŐ Samu: Bolyai levelek. Vál., bev. és jegyz. . Bukarest, 1975. 191-192. 1. 17* 259