AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

A KÖNYVTÁR BELSŐ ÉLETE A TELEKI SÁMUEL HALÁLA UTÁNI ELSŐ FÉLSZÁZADBAN (1822-1872) A könyvtár belső életéről szóló vázlatos áttekintést a könyvtárosok bemutatásával kezdjük, mivel a régi korok patriarchális kezelésű könyvtáraiban a könyvtáros személyiségének erősen meghatározó szerepe volt. Viszonya a könyvekhez s rajtuk keresztül a tudományokhoz az olvasókkal való viszonyt is meghatározta, pozitív vagy negatív előjellel. E tekintetben a TELEKi-tékát vizsgált korszakunkban nem mondhatjuk szerencsésnek: könyvtárosai vagy nem álltak hivatásuk magaslatán, vagy a könyvtárosi tevékenység számukra csak mellékes foglalkozás volt. A könyvtárosokat TELEKI Sámuel halála után a mindenkori curator TELEKI gróf nevezte ki, így azok a TELEKi-családtól függő, mintegy bizalmi embereknek számítottak. Sem a főkönyvtárnoki rang, sem a fizetés nem volt megvetendő: a végrendeletben megszabott évi 360 forint (nem számítva a természetbenieket) tekintélyes összeg volt, hiszen 1809 táján egy középrendű állami tisztviselőnek vagy középiskolai tanárnak 300—400 forint volt az évi jövedelme. (Ugyanebben az időben egy bécsi udvari tanácsos fizetése 3000 fr. volt.) KELEMEN Márton

38 még az alapító életében, 1815. május 25-én, tizenkilenc éves korában lett a könyvtár írnoka. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, jogot végzett, majd TELEKI^ Sámuel akaratából és költségén egyéves külföldi tanulmányúton volt. Irnoksága idején SZABÓ András volt a könyvtáros, akit filozófiai írásaiért KAZINCZY Eerenc is nagyra becsült.

39 KELEMEN Márton semmiképpen sem mérhető őhozzá, sajnos mégis SZABÓ volt az, aki 1817 nyarán „holmi kedvetlen történetei miatt" otthagyta a könyvtárat.

40 Ekkor lépett elő könyvtárossá KELEMEN Márton. TELEKI Sámuelnek hozzá intézett leveleiből az derül ki, hogy abban az időben buzgón látta el feladatát s TELEKI meg volt vele elégedve. „Örömömre s megnyugvásomra vagyon — írja neki TELEKI —, hogy Bibliothecamban semmi kár nincsen, és teljes bizodalmom vagyon a Kegyelmed tapasztalt gondosságában és szorgalmatosságában, hogy továbbra is épségben, bátorságban conserváltatik és rendelésem szerint használtatik."

41 Ekkor még volt mit elvégezni a könyvtárban: TELEKI ládaszám küldte 38. KELEMEN Márton, nagyernyei (1796 — 1851. márc. 2.) nemesi származású, Marosszék assesora. A marosvásárhelyi ref. kollégiumban tanult, 1815. máj. 15-től 1817 közepéig a könyvtár írnoka, ezután haláláig annak könyvtárosa. Külföldi tanulmányútja alatt (1819. szept. 25. —1820. szept.) SZILÁHGY Sámuel helyettesítette. TELEKI Sámuelnek hozzáírt leveleit először kiadta FODOR István i. m., majd DEÉ NAGY Anikó a Teleki Sámuel és a Teleki-téka c. összeállításban. (Bukarest, 1976.) 39. SZABÓ András (? —1817. szept.) a marosvásárhelyi ref. kollégiumban tanult, 1794-ben a kollégium könyvtárosa. Ezután TELEKI László fiainak nevelője. TELEKI László költségén három éven át Göttingenben tanult. 1809-től WESSELÉNYI Miklós nevelője. TELEKI László ajánlására lesz a TELEKi-téka könyvtárosa 1815 őszétől 1817 közepéig. Vö. IMRE Sándor: br. Wesselényi Miklós ismeretlen nevelői. = Erdélyi Helikon, 1930. 5. sz. 389 — 395. 1. 40. DÖBRENTEI Gábor írja ezt KAZINCZY Ferencnek, idézi IMRE Sándor eml. cikkében. 41. DEÉ NAGY Anikó i. m. 154. 1. 247