AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

fejtett ki, írásai harcos publicistára, hazafias érzelmű emberre vallanak. Közel húsz éven át harcolt a toll erejével a TELEKi-könyvtár érdekében, az eredménytelenség nem rajta múlt. SZÁVA Farkas 1857-ben, a Magyar Sajtó-bdso., az önkényuralom korának első ellenzéki szellemű hírlapjában tette közzé Gróf Teleki Sámuel collationalissa és testamentuma, a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár s több kegyes alapítványokra vonatkozólag, és egypár szó a könyvtár jelen állásáról c. cikkét.

30 Ebben nyilvánosságra hozta TELEKI Sámuel végrendeletét, mivel, mint írja, úgy érezte: e becses okiratot kötelessége megismertetni a két haza minden buzgó és a tudományokat szerető fiával. Felszólította ugyanakkor a politikai lapok szerkesztőit — elsősorban az erdélyieket —, tegyék közzé ők is a végrendeletet. SZÁVA Farkas TELEKI végrendeletéből nemcsak a könyvtárra vonatkozó intézkedéseket, hanem az egyéb alapítványokra tett rendelkezéseket is idézte. Tette ezt bizonyára azért, hogy TELEKinek kulturális célokra áldozott s valóban igen nagy összeget kitevő hagyatékát a maga teljességében felmutassa.

31 Majd pontosan felsorolta a TELEKi-tékához hitbizományként tartozó ingatlanokat és azok jövedelmét.

32 A házak ekkor 2830 forintot, a haszonbérbe kiadott földek 412 forintot, összesen tehát 3242 forintot jövedelmeztek. Ez az összeg, a viszonyokkal ismerősök szerint, mint írja, 4—5000 forintra könnyen felvihető lenne.

33 A kiadások ezzel szemben: a könyvtári személyzet fizetésére 440 forint (és ingyen szállás), az épületek tatarozására legfeljebb évi 540—600, összesen tehát 980—1040 forint.

34 Megmarad így évente 2200 forint. SZÁVA Farkas — nehogy bárki is túlzással vádolhassa — csak évi 1000 forint tiszta jövedelemmel számolt, ami az alapító halála óta eltelt 34 év alatt 34 ezer forintot tett ki. Ezzel az összeggel ,,egy szép kis könyvtárt lehete toldani a meglévőhöz, de . .. a jövedelemből a könyvtár könyveinek szaporítására egy fillér sem fordíttatott, — hacsak a betett magány használatra jártatott hírlapokat nem vesz30. Magyar Sajtó, 1857. máj. 8. 105. sz. 425-426. 1. ós máj. 9. 106. sz. 429 — 430. 1. 31. TELEKI Sámuel protestáns iskolákra és templomokra összesen 14 és félezer forintot, valamint 40 800 forint alapítványi tőke kamatait hagyta. (Iskolák, templomok építésére, ill. újjáépítésére, lelkészek, tanárok fizetésének javítására, diákok segélyezésére ós jutalmazására, iskolai könyvtárak gyarapítására.) 32. Egy kétemeletes, egy egyemeletes és négy földszintes ház Marosvásárhelyen. A kétemeletes ház a piac-téren TELEKI Sámuel által építtetett és 1820-ban elkészült ún. Apolló-ház. A földszinten üzletek, az emeleten vendégfogadó működött, a második emeleten étterem, színház- és bálterem volt. A múlt század folyamán a városban fellépő színtársulatok otthona ez az épület volt. E század elején építették át a termeket lakásokká. Az egyemeletes ház nyilván a TELEKI-téka épülete, melynek a könyvtár csak egyik szárnyát foglalta el. Földbirtokok: 19 hold 380 n-öl szántó, 34 hold 480 • kaszáló a város határában. 33. Megemlíti, hogy pl. a házakban „kegy és ingyen" lakások is vannak. 34. A főkönyvtáros fizetésén kívül még egy kertet is kap, de szállásával együtt ezt is kiadta haszonbérbe. A SZÁVA Farkas által említett fizetések kisebbek, mint a végrendeletben megszabottak (240, 120, 80, összesen 440, míg a végrendelet szerint 360, 140, 100, összesen 600). A fizetést kiegészítő egyéb természetbeniekről nem történik említés; valószínű, hogy SZÁVA Farkas a fizetésekről nem szerezhetett pontos értesülést. Egykorú feljegyzés szerint MIHÁLY Gergelyt 1852. június 1-én alkalmazzák írnoknak, járandósága évi 300 forint és szállás. A főkönyvtáros fizetése ennél magasabb kellett legyen. Későbbi adatok szerint a főkönyvtáros évi 400 forintot kapott. 245