AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)
Institutumaimnak állandó pártfogásokat, fenntartásokat, az erdélyi Reformatum Mlgos Fő Consistoriumnak atyafiságosan ajánlom, és szívére kötöm." Az 181 l-es codicillusban szándékát még egyszer megerősíti: „Kérem az Erdélyi Reformatum Fő Consistoriumot is Atyafiságosan és bizodalmasan: hogy valamint a köz-használásra rendelt Bibliothecamnak Institumára nézve, úgy szintén a feljebb írt Pium legatumokra nézve is Superattentioval legyen, és azok iránt kinyilatkoztatott utolsó akaratomat minden részben teljesíttesse." Mind az 1800-as végrendelet, mint az 181 l-es kiegészítés azzal zárul, hogy utódai közül azok, akik rendelkezéseit nem tartanák be, egyéb javaiból sem részesülhetnek. ,,Aki Gyermekeim és Successoraim közül, most vagy jövendőben, feljebb írt hagyományaimat, rendeléseimet bontogatná vagy bontogatni kívánná, semminemű ingó és ingatlan keresményemben ne részesüljön, ne succedáljon." 11 Súlyos szavak, TELEKI Sámuel ezzel kitagadja örökségéből utódait, ha azok nem teljesítenék a könyvtárra és egyéb alapítványaira vonatkozó végakaratát. AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZ ERŐFESZÍTÉSEI A FŐFELÜGYELET GYAKORLÁSÁÉRT Az erdélyi református egyház kötelessége teljesítéséhez, a főfelügyelet (superattentio) gyakorlásához idejében hozzákezdett. 1822. augusztus 17-én felolvasták TELEKinek a főconsistoriumhoz küldött végrendeletét (a család megbízottjának jelenlétében), majd 1823. január 5-én a főconsistorium ülésén érdemben tárgyalták a kérdést. Határozatban szögezték le, hogy bár a főconsistorium ,,... meg vagyon győzettetve ... Teleki Ferenc atyánkfiának nemes buzgóságáról, mindazon engedelmes tiszteletről, mellyel elfeléjthetetlen emlékezetű édes atyja . . . közhasznú rendeléseihez viseltetik", mivel TELEKI Sámuel „rendelése kötelességévé tette főconsistoriumunknak azt, hogy a fidei conmissumnak administratiojára superattentioval legyen, tehát elkerülhetetlenül szükséges, főconsistoriumunknak is azon fidei conmissum állásának evidentiában való tartása végett időrőlidőre tudnia azt, hogy azon f. conm. miképen administraltatik és testáns n. gr. úr eő excja e tárgybeli rendeléseinek miképen tétetik elég". Álláspontjukat írásban TELEKI Ferenccel is közölték és felkérték, hogy nyilatkozzék: miképpen szándékozik a fidei commissumot (hitbizományt) kezelni s ha erre nézve szükségesnek lát egy „állandó plánumot készíteni. . . mely valósággal nem is volna szükségtelen" közölje azt a főconsistoriummal. 12 Határozat született arról is, hogy a végrendelet teljes szövegét hiteles másolat formájában a TELEKi-családtól be kell szerezni. Ez azonban az egyháznak sohasem sikerült: a TELEKiek a kérést nem teljesítették. 11. E részt az 1800-as végrendeletből idéztük. Közli DEÉ NAGY Anikó: Teleki Sámuel és a Teleki-téka. Bukarest, 1976. 226. 1. 12. Igazg. jel. 14-15. 1. 240