AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)
A végrendeletben TELEKI világosan kimondja: „Ifjúságomtól fogva nagy költséggel, szorgalmatossággal és fáradtsággal szerzett és ez után is amíg élek, Isten segedelmével szerzendő könyveimet, ezekhez kötvén boldogult kedves Feleségemnek Magyar-Könyv-Gyűjteményit is maga Kívánsága és Rendelése szerint, Mineralogica Collectiommal együtt, hagyom és legálom, mint Házam- és Familiambeli örökös Fidei Commissumot, Maradékimnak és Successoraimnak gondviselések és jótállások alatt, a Tudományoknak Nemzetemben s Hazámban elő-mozdíttatásokra. . ." 10 Kötelességévé teszi utódainak és örököseinek, hogy a könyveket katalógusuk szerint nyilvántartva, az e célra emelt könyvtárépületben az ő neve alatt együtt-tartsák, gondját viseljék, egymás között soha el ne osszák s el ne adjanak egy darabot sem. Akaratának végrehajtójául az egyenes ágon származó fiúutódok közül mindenkor az idősebbet jelöli ki, hogy „ezen Fidei Commissumnak Conservatora és Gondviselője" legyen. Az egyenes fiúág kihaltával az erdélyi református főconsistorium — a TELEKi-családdal egyetértésben — válaszszon az egyenes leányágból származó utódok közül, ezek kihaltával is a nem egyenes fiúág más tagjaiból olyant, „akit arra legalkalmatosabbnak és érdemesebbnek ítél, és rendeljen ezen Fidei Commissumnak Administratort és Curatort, számadásnak és jótállásnak terhe, és a maga Superinspectioja alatt". A következő mondat a könyvtár épületének karbantartásáról intézkedik: „Az, akire ezen Rendelésem szerint száll a Fidei Commissariusság, bírja mindenkor és használja a megnevezett M.-Vásárhelyi egész Házamat, kertéivel együtt oly kötelességgel: hogy tartozzék minden Épületeket, Szobákat és kerteket a Bibliothecával együtt ép Státusban eonserválni..." s ha azokban kár esnék, kötelessége azt saját költségén (és nem a könyvtár javadalmazására szánt ingatlanok jövedelméből) kijavíttatni. A curatornak „legyen Jussa és kötelessége" a könyveket minden évben egyszer, a nyári időszakban, a főconsistorium által kirendelt két professzornak „mint tanúbizonyságoknak" jelenlétében a „Catalogusok és editiok szerint számba venni". A könyvtár legyen nyitva hetenként háromszor, délelőtt és délután három-három óra hosszat. Az olvasók a könyveket csak helyben, elismervény ellenében, a könyvtáros jelenlétében használhatják. Könyvet a könyvtárból soha kivinni nem szabad. TELEKI csak fiúutódaival tesz kivételt: ők elismervény ellenében bizonyos időre kölcsönözhetnek könyveket, de azt már másnak tovább nem adhatják. A curator tartson egy állandó könyvtárost, „Aki Tudományára, erkölcsire és hívségére nézve azon kötelességre alkalmatos legyen". Számára a könyvtár épületében szabad szállást, évi 360 magyar forint fizetést, valamint 40 veder bort, Későbbi szövegkiadások: Az erdélyi református egyházkerület igazgató tanácsának jelentése a „Teleki-théka" ügyében. Kolozsvár, 1912. (A további hivatkozásokban Igazg. jel. Idézeteink ebből a szövegkiadásból származnak.) FODOR István i. m. — Teleki Sámuel és a Teleki-téka. Bukarest, 1976. — TELEKI Sámuel végrendeletének volt egy második codicillusa is, 1820. január 28-áról keltezve. TELEKI ebben erdélyi és magyarországi református iskolák és templomok javára tett további alapítványokat. 10. Ez és a további idézetek: Igazg. jel. 1 — 6. 1. 238