AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai
(Például: egy országos feladatkörű könyvtár fejlesztése a rendszer jobb működésének irányába hat, ami viszont egy újabb — esetleg politikai — cél megvalósítására nyújt lehetőséget.) A KÖNYVTÁRPOLITIKA CÉL- ÉS ESZKÖZRENDSZERE Gélrendszer. A könyvtárpolitika célrendszerének sajátossága, hogy ,,idegen" — könyvtárügyön kívüli — célhierarchiák határozzák meg. A könyvtár nem önmagáért, hanem az olvasásért, a tájékozódásért való, éppúgy, mint az olvasás is a legkülönbözőbb tevékenységekkel összefüggő célokat (művelődés, kutatás, oktatás, szórakozás stb.) szolgál. A könyvtárpolitika e külső célokat a „könyvtárak nyelvére" fordítja le, úgy transzponálja őket, hogy a könyvtárak rendeltetésszerű működésével elérhetők, teljesíthetők legyenek. Ez a megállapítás természetesen azzal a megszorítással érvényes, hogy az egyes típusú (közművelődési, iskolai, felsőoktatási stb.) könyvtárak kizárólag olyan feladatok elé állíthatók, amelyek megfelelnek működési területüknek. Mikroszinten: egy-egy könyvtár intézménypolitikáját fenntartója határozza meg, saját célrendszerének megfelelően. A könyvtárpolitika azonban nem azonos az egyes intézmények (könyvtárak) célrendszereinek a summázatával, hiszen mindenekelőtt a pártpolitikát közvetítő állami politika, ezen belül elsősorban két „ágazati" politika: a közművelődéspolitika és a tudománypolitika determinálják. E kettő meghatározó jelentőségéből következik a szocialista könyvtárpolitika immanens eleme, nevezetesen, hogy olyan könyvtárakat hoz létre és működtet, amelyek állományuk összetétele folytán, nevelő és tájékoztató tevékenységükkel értékeket közvetítenek használóikhoz. A szocialista könyvtárpolitikának ez az alaptörvénye nemcsak a közművelődési könyvtárakra, hanem valamennyi egyéb típusú könyvtárra is érvényes: értékközvetítés a feladata a szakkönyvtáraknak is (tudományos, információs értékeké). A könyvtárpolitika célrendszerének tipológiai sajátosságai: — a könyvtárak főfunkció („típus") szerinti differenciáltságának megfelelően egyes könyvtártípusok vonatkozásában a közművelődési vagy a tudománypolitikai célok dominálnak, ugyanakkor — a különböző típusú könyvtárak funkcióinak integrálódási tendenciája következtében valamennyi típusú könyvtárra közművelődési és tudománypolitikai feladatok egyaránt (de eltérő megoszlásban!) hárulnak, lévén, hogy a szakkönyvtár is betölt közművelődési funkciót, a közművelődési pedig tudományosat. A könyvtárak különböző — szintű, intenzitású — társadalmi igényeket elégítenek ki. Ezek (elnagyoltan) a következők: — meglevőek (eltérő olvasási, tájékozódási fokú használói csoportok), — lappangóak. E két jelenségnek két általános stratégiai cél felel meg: — ébren tartani ós továbbfejleszteni az olvasó, az irodalomhasználó kutató könyvtárhasználati igényeit (a minőségi igények fejlesztése); 224