AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

rőben új fejlemény-e vagy meghatározott hagyományokat, irányokat, nézeteket integrált-e? Nem utolsósorban pedig: mit jelent, miből áll szocialista könyvtárpolitikánk lényege, vannak-e olyan sajátos jegyei, amelyek világosan és egyértelműen megkülönböztetik más társadalmi-gazdasági alakzatok könyvtárpolitikájától? Módszerként előbb a könyvtárpolitika általános modelljének a felvázolására tettem kísérletet, a szocialista társadalom adottságaiból kiindulva, a szocialista sajátosságok kiemelésével. Ezt a modellt — mutatis mutandis — a magyar könyvtárügy századforduló körüli korszakára alkalmazva igyekeztem kimutatni: a) a modell általános érvényességét, b) a vizsgált könyvtárpolitikai korszakok főbb jellemzőit. Hozzá kell tennem, hogy vizsgálódásom során a fő figyelmet a közművelődési könyvtárak problematikjara fordítottam, aminek oka kizárólag az, hogy e kor tudományos könyvtárügyének tudománypolitikai megközelítésű vizsgálata nagy alapossággal megtörtént.

1 Munkám majdani — második — szakaszában ugyanezt a vizsgálódást a HoRTHY-korszakra és — a lenini és szabóervini útmutatásokból kiindulva — könyvtárpolitikánk tanácsköztársasági és felszabadulás utáni korszakára tervezem elvégezni. A KÖNYVTÁRPOLITIKA TÁRGYA Politikai és könyvtár'politika. A politika értelmezésénél — elkerülve az Értelmező Szótár ilyenkor már-már obligát használatát — a szó közkeletű marxista értelmezéséből induljunk ki. Ennek megfelelően politikán valamely társadalmi eszmének a társadalomban megnyilvánuló kifejeződését, a társadalomra való alkalmazását értjük. A politika — pontosabban egyegy politikai ideológia — hordozói az egyes társadalmi osztályok, illetőleg ezek képviselői: a politikai pártok. Végső soron tehát, némi leegyszerűsítéssel a politika: az állam kormányzása valamely osztály, illetőleg annak vezető együttese — a politikai párt — által. Szocialista államban a dolgozó osztályok legaktívabb tagjait egyesítő uralkodó párt ideológiája a marxizmus—leninizmus. A szocializmusban a társadalmi eszme az állami politika rangjára emelkedik, vagyis: a pártpolitika integrálja az állami politikát, az utóbbi eleme, része a pártpolitikának. A könyvtárpolitika az állami politika része: céltudatos, állami tevékenység, mely a pártpolitika által determinált állami politikának azokat az elemeit közvetíti a könyvtárakhoz, amelyek az egyes könyvtárak által szolgált társadalmi tevékenységgel és a sajátlagos könyvtári tevékenység típusával függnek össze. A könyvtárpolitika tehát két fő irányban befolyásolja a könyvtárakat: 1. HAVASI Zoltán: A könyvtár és a tudomány szerepe a társadalmi tudat alakulásában. Tudománypolitikai és könyvtárpolitikai irányzatok Magyarországon a XX. században (1890 — 1962). Kandidátusi értekezés. (Kézirat.) 230. 1. Benyújtás ideje: 1965. Védés időpontja: 1967. május 8. 220