AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár - Gábor Halász et la Bibliothéque Nationale Széchényi

föllelhető, de harminchárom kritika és esszé — ami az 1959-esben olvasható volt — kimaradt belőle. Ezt a kritika joggal rótta fel az 1977-es kiadás hibájául.

105 Tegyük még ehhez hozzá azt a bírálatot, hogy a mostani válogatás nem tartalmazza VÉBER Károlynak az életművet értékelő tanulmányát (esetleg annak átdolgozott változatát), s ami igen súlyos mulasztás, KOZOCSA bibliográfiáját, annak továbbfejlesztett folytatását. Az elmondottakból világosan következnek HALÁSZ Gáborral kapcsolatos adósságaink: műveinek valóban teljes, „összes" kiadása, hiánytalan bibliográfiája, végül életrajzának, portréjának maradéktalan, minden hiteles adatra támaszkodó föltárása. Amit ránk hagyott örökül, azzal élnünk kell. Tanulmányai szétszórtan találhatók a folyóiratok hasábjain, azokat a mai és jövő nemzedék számára összesíteni kell. HALÁSZ életműve nem múlhat el a tűnő idővel! Szükségünk van rá, a magunk hasznára és okulására. Hogyan is fogalmazta meg — ILLYÉS Gyuláról szólván — a lehetséges megoldást ? ,,Csak a legnagyobb teljesítmény segít továbbjutni a lélek útvesztőiben." HALÁSZ Gábor ezt a teljesítményt a maga részéről nemcsak vállalta, hanem meg is valósította. Gábor Halász et la Bibliothèque Nationale Széchényi G Y. HARASZTH Y Dr. Gábor HALÁSZ fut un excellent collaborateur de la Bibliothèque Nationale Széchényi de 1927 à 1944. Il fit ses études à l'université de Budapest en suivant les cours de littérature hongroise, et française, de philosophie et d'histoire à la faculté de philosophie, s'occupant en même temps de la littérature anglaise et allemande. Après avoir fini ses études il partit pour Paris avec une bourse de l'état. C'était la littérature du siècle des lumières qui l'attirait : les œuvres de VOLTAIRE et de DIDEROT exercèrent une grande influence sur lui. Mais il s'interresait aussi de la littérature anglaise du 18. siècle. Il devint un vrai écrivain humaniste, représentant de l'esprit et de la raison. Ses recherches dans le domaine de l'histoire de la littérature hongroise l'attachaient de même à l'âge des lumières. Revenant de France il devint collaborateur de la bibliothèque Széchényi travaillant à la section des manuscrits. Il s'y occupa des questions et problèmes pratiques, théoriques et méthodiques prenant égaleman part à l'enseignement postscolaire des jeunes bibliothécaires. Outre son travail de bibliothécaire il devint un des plus excellents représentants de la critique et de l'essai. Ses articles furent publiés successivement dans les périodiques du premier rang de l'époque, comme le Nyugat. Ses œuvres sont caractérisés d'une analyse psychologique et esthétique, d'un point de vue classique. Ce n'est pas par hasard que ses contemporains le regardaient comme un des plus remarquable essaist du 20. siècle. Au prés des écrivains et des philosphes de l'âge des lumières, il publia des articles profonds et analysantes de PROUST, JOYCE, WOOLF etc. Après 1940 il arriva de s'occuper des maîtres du réalisme comme TOLSTOÏ et BALZAC et puis il rendu hommage aux œuvres de HEMINGWAY et GREEN aussi. 105. (ALFÖLDY): Szűkített bővítés. = Élet és Irodalom. 1977. június 11. 214