AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

telén volt az írók nélkül az országút felé rohanni. Az utolsó kísérlet sem sikerült, a halál környékezte már hőseinket. . . 95 A balfi „élet és munka" maga a pokol. Éhség, szenvedés, fázás, ember­telen hajsza. HALÁSZ Gábor 1945 januárjában levelet juttatott el — CSATKAI Endre emlékezése szerint — a szomszédos Csöngén lakó WEÖRES Sándorok­hoz. Megírta, hogy SZERB Antal az előző napon (1945. január 27-én) halt meg, s ha nem kapnak élelmet, ők is erre a sorsra jutnak. WEÖRES édes­apja 500 pengőt juttatott el HALÁSZIIOZ. A kapott pénzen élelmet vásárolt valamilyen módon. Ettől kezdve már nem lehet rögzíteni a történteket: tény, hogy előzőleg HALÁSZ Gábor is tífuszon esett át, s valószínűleg a kín­zás, a hideg végzett vele. Talán február 20-a táján halt meg. Hazatért bajtársaitól tudjuk — idézi fel BOLDIZSÁR Iván —, hogy a megaláztatások és koplalás közepette, kiskabátban és takaró nélkül fa­gyoskodva is talált néhány olyan szót, amely a nyomorúságban is lelket öntött a többiekbe. Amíg élt, egy SHAKESPEARE-kötetet rejtegetett és olvas­gatott. Századunk egyik legjobb esszéistája és könyvtárosa — SZERB Antallal és SÁRKÖZI Györggyel együtt — jeltelen sírba hantoltatott el. AZ UTÓÉLET HALÁSZ Gábor egy tanulmányában — a legjobbak egyikében — így írt: „Prófétának a kortársak kiáltanak ki, szentté az utókor avat." 96 Igaza volt — bár nem önmagára értette. Amíg élt és írhatott, szinte „prófétának" tekinthette őt a kortárs író és olvasó. A martírium pedig csakugyan világi, humanista „szentté" avathatta volna, ha ilyen szertartás lenne. Midőn 1945 tavaszán tragédiája ismeretessé vált, sorra jelentek meg a pályatársak, barátok megrendült nekrológjai: a férfikor legjobb alkotó éveiben eltávozott írót, tudóst, könyvtárost siratták, 97 méltatták és jelölték meg helyét a század irodalmi életében. Az Értelem keresése 1948-ban második kiadásban jelent meg. 98 KE­RESZTURY Dezső bevezető tanulmánya jelentőségének megfelelően mutatta be, elemezte HALÁSZ írói munkásságának lényegét, értelmét. 95. SZERB Antal írta: „.. . Az a hely, ahol most vagyunk Balf, átkozott hely és minden tekintetben nagyon rosszul megy nekünk..." SZEBB 1945. január 27-én halt mártírhalált. 96. Válogatott írásai. 1959. 172. 1. Idézet a Széchenyi-tanulmányból. 97. BOLDIZSÁR Iván: Búcsú Halász Gábortól. — Szabad Szó. 1945. 31. sz. — KOSA János: Halász Gábor. = Magyar Nemzet. 1945. 51. sz. — SŐTÉR István: Halász Gábor. = Magyarok. 1945. 85 — 89. 1. — SZÁNTHÓ Dénes: Magyar író élete és halála a munkatáborban. = Demokrácia. 1945. 5. sz. — TOLNAI Gábor: Az óbudai remete. Emlékezés Halász Gáborra. —Demokrácia. 1945. 9. sz. — Cs. SZABÓ László: Halász Gábor. —Magyar mártír írók antológiája. Bp., 1947. Cserépfalvi. 91 — 92. 1. — KE­RESZTURY Dezső: Előszó. = Magyar mártír írók antológiája. Bp. 1947 Cserépfalvi. LENGYEL Balázs: Halász Gábor útja a realizmusig = Csillag. 1948. 13. sz. 310. 1. 98. HALÁSZ Gábor: Az értelem keresése. Irodalmi tanulmányok. Bp., (1948. 2. kiad.) VII, 209 1. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom