AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár
születtem, s bár anyámmal közös háztartásban élő apám rögtön elismert, házasságkötésre és vele anyámnak és magamnak apám református vallásra való áttérésére csak életemnek 8.-ik esztendejében került sor. (Születésem dátuma: 1901. július 4. A házasságkötésé: 1908. aug. 31. Anyám áttérése: 1909. március 11. Saját áttérésem a gyámhatósági engedély elnyerése után: 1909. május 9.) A törvényben megszabott korhatárt tehát néhány hónappal átléptem. Apám oldalán azonban kezdettől fogva református szellemű nevelésben részesültem, iskoláztatásomat pedig egy évvel később kezdve meg, már az első elemiben év végére református vallásból osztályoztattam. A törvény szellemében tehát iskoláztatásom kezdetétől (1908—9. tanév) keresztyén hitben neveltettem. Pályám további során nyilvánosan számot adtam e szellemiségről, többek között a Protestáns Szemlében való rendszeres munkásságommal. A református gimnázium diákszövetsége ahol érettségiztem, választmányi tagjául is választott. Közhivatali pályámat külföldi és belföldi ösztöndíjak elnyerése után a Nemzeti Múzeum Széchényi-könyvtárában kezdtem meg 1927 őszén: egy év előtt a kézirati és muzeális gyűjtemény kezelésével megbízva, felelős állásban legjobb tudásom szerint szolgáltam kultúránk ügyét. Hivatali működésemen túl állandó irodalmi és tudományos tevékenységet folytattam. Sajtó alá rendeztem többek között Madách Imre összes műveit, nagyrészben kiadatlan kéziratokból, Justh Zsigmond századvégi irodalmi naplóját stb. Rendszeres működést fejtettem ki irodalmi és tudományos folyóiratokban, rádióelőadásokban. Jelenleg a Magy. Tud. Akadémia megbízásából Kazinczy költeményeinek kritikai kiadását készítem elő, a Franklin társulat számára pedig Shakespeare új, összes kiadását szerkesztem. A magyar közösségből való kizárásom éppen a közösség érdekében végzett legtisztább szellemi munkát tenné lehetetlenné. (Aláhúzás tőlem, H. Gy.) Legyen szabad Miniszter urat legalázatosabban arra kérnem, néhány hónapi eltolódás miatt ne tegyen tönkre egy a jövőben is munkára és kultúránk szolgálatára szánt életet." Az akkori kegyetlen időkben a főigazgató támogatásával elküldött „kegyelmi" kérvény süket fülekre talált; az már szinte automatikusan következett be, hogy 1944. július 26-án megérkezett a könyvtárhoz a kultuszminisztérium leirata, hogy a VKM július 11.-ével HALÁSZ Gábort nyugdíjazta. 80 HALÁSZ a munkaszolgálatból 1944. augusztus 6-án el tudott juttatni egy levelet PITZ Józsefhez : 81 „Méltóságos Uram, bevonulásom percétől kezdve ismételten értesültem arról a buzgó fáradozásról, amellyel ügyemet személyesen is pártfogolni 80. A VKM 218.684/1944. VII. Ili számú rendeletét SCHILLER Rudolf gazdasági igazgató közölte FITZ főigazgatóval. Itt — a dokumentumok alapján — pontosabban kell megfogalmaznunk VÉBEB Károlynak (HALÁSZ Gábor: Válogatott írásai. Utószó. 768.1.) egy félreérthető mondatát: ,,. . .A Széchényi-Könyvtárból azonban elbocsájtják. .." A VKM nyugdíjazta HALÁSZT, az OSZK vezetői és munkatársai viszont állandóan küzdöttek szabadulásáért és életéért. 81. OSZK Kézirattár. Fond 45/235. 207