AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

külföldi utak). Ugyanakkor képtelenek voltak elképzelni, hogy valamiféle szörnyűség majd velük is megtörténhetik. Filosz-mentalitás, szelíd elkényez­tettség, az értelem, a tudomány légköre vette őket körül: HALÁszt és barátait. A KÁLVÁRIA Már a harmincas évek közepén — 1935-ben — érzékelte HALÁSZ Gábor, hogy megváltozott az ellenség, s így meg kell változnia a harcmodornak is. „Nem a szellem függetlenségéről van szó többé helyi elnyomókkal szemben — írta —, hanem alapvető értékéről, vállalásáról vagy megtagadásáról, élet- és halál-kérdésekről egy világválságban. . . A mi bőrünkre megy a játék, akik még nem értünk rá megérni." 56 Bár még nem sejthetett semmit személyes tragédiájáról, barátai és nemzedéktársai pusztulásáról, felismerte a veszélyt, az embertelen idők szinte tragikus pszichikai reflexeket keltettek benne. Miután apja csak a hatodik életévén túl adoptálta s anyjával együtt ezután tért át a református vallásra, az ún. harmadik „zsidótörvény" hatálya alá esett. így 1943 elején már a munkaszolgálatra való behívás fenyegette. EITZ főigazgató haladéktalanul megtette a szükséges hivatalos lépéseket s 1943. április 8-án 57 a következő felterjesztést intézte SZINYEI MERSE Jenőhöz, az akkori kultuszminiszterhez: „Excellenciád 1943. jan. 11-én kelt 6386/943. O. M. számú rendeletével visszavonta az Országos Széchényi Könyvtárba kinevezett dr. Halász Gábor alkönyvtárnok s az ide szolgálattételre beosztott dr. Honti János gimn. h. tanár katonai munkaszolgálat alól való felmentését. Mivel mindkét tisztviselőnk a könyvtárban olyan munkakört tölt be, melyben jelenleg . . . pótolhatatlanok ... és kénytelen lennék egyes munkaköröket szüne­teltem, ami esetleg bizonyos munkálatok végleges abbahagyását jelentené, arra kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen határozattól méltóztassék eltekin­teni s mindkettőjük felmentését engedélyezni." Ezután néhány hónapi csend (amennyire ez annak volt nevezhető) következett. De 1943 nyarán folytatódott a küzdelem: FITZ József fő­igazgató vidéken tartózkodott, s a helyettesítésével megbízott GOEIUPP Alisz haladéktalanul írt a főigazgatónak, 58 mondván, hogy a könyvtárat újabb „öröm" érte, mert HALÁSZ Gábort július 19-ére behívták. A további felmentésre vonatkozó iratot sürgősen írja alá FITZ József — kérte GOEI­UPP —, hiszen a kultuszminisztérium záradékolása feltétlenül kell a halasz­táshoz. A jól tájékozott és emberséges GOKEUPP azt is közölte a főigazgató­val, hogy a most behívott korosztályokra nem fogadnak el halasztási kér­vényeket... „Neubauernak kellene az adott írást záradékkal ellátnia. Erre lelkemben némi szkepszis támadt." 59 56. U. o. 280. 1. („Személyes kérdésben'' — válaszul Babitsnak.) 57. 99/1943. OSZK Irattár. 58. OSZK Kézirattár, Fond 45/210. 59. GOKITJPP Alisz kétkedése több mint jogos volt: az idézett NEUBAUER Konstantin miniszteri tanácsosként a VKM-ben 1943-ban és 1944-ben katonai felmentési ügyekben intézkedett (osztályának jelzete: XV. om (országmozgósítás) volt). HALÁSZ Gábort és a magyar irodalom kiválóságait „országmozgósította" NEU­BAUER Konstantin — a megsemmisítésig, a halálig. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom