AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

törvényhozóvá, hitt ... a korok fölötti abszolút esztétikában. . . S épp ennek az abszolút esztétikának a közös tisztelete avatja Halászt Kazinczy kitűnő kommentátorává. . . "

42 NÉMETH László ,,avató" írása után HALÁSZ a Nyugat kritikai és tanulmány-rovatának munkatársa lett, itt jelentek meg egymás után legfigyelemreméltóbb publikációi.

43 De — a Napkelet kivételével — folyóirataink egész sorát kereste fel írásaival (a már említetteken kívül az Erdélyi Helikon, Irodalomtörténeti Közlemények, Nouvelle Revue de Hongrie, Tükör, Apolló, Argonautak, Magyar Könyvbarátok Diariuma, Magyarságtudomány számára is adott cikkeket, bírálatokat). A Nyugat-tsl, illetve annak szerkesztőjével, BABITS Mihállyal (a „nemzedéki probléma" elvi vitájától eltekintve) HALÁSZ Gábornak egyetlen személyi jellegű konfliktusa volt. Az erről szóló dokumentumot azért közöljük e helyen, mert eredetijét az OSZK Kézirattára őrzi, s viszonylag kevéssé ismert. Ezt írta HALÁSZ BABiTSnak 1937-ben:

44 ,,Kedves Mihály, ma értesítést kaptam róla, hogy cikkem egyelőre nem közölhető, mert véleményed eltér az enyémtől. A cikket, annál inkább, mert az antológiára várakozás miatt már úgyis késett egy hónapot,

45 nagyon szerettem volna már nyomtatásban látni. . . Belátom azonban, hogy mint szerkesztőnek teljesen méltányos és jogos az álláspontod. Arra kérlek tehát, a cikket juttasd vissza hozzám és egyben légy szíves tudomásul venni elhatározásomat, hogy a Nyugat munkatársai közül kilépek." Szerencsére a nézeteltérés elsimult, s HALÁSZ a Nyugat megszűnéséig annak egyik vezető munkatársa maradt s BABiTScsal való együttműködése, jó barátsága nem szakadt meg.

46 42. U. o. 347. 1. — Különben olvasmányairól, ideáljairól később ő maga igen érdekesen vallott. KŐHALMI Béla: Az új könyvek könyve (Bp. 1937. Gergely R.) c. kiadványában: „Mértéktelenül olvastam és rendszertelenül, jót, rosszat vegyesen, ami azt hiszem, az egyetlen módja az ízlés nevelésének." Elmondja, hogy a tizennyolcadik században volt igazán otthon, a franciáknál, angoloknál, ós a felfedezés külön örömével az egykoni magyaroknál (KAZINCZY, BERZSENYI, CSOKONAI, BESSENYEI, SZÉCHENYI . . .) És a modernek közül a nagy ideál: PROUST. „Ő volt a mában feltámadt ancien régime, igazolta legmélyebb ösztönömet: konzervatív ízléssel válni korszerűvé. . ." I. m. 147 — 148. 1.) 43. Nemzedék problémák (1933), Magyar humanisták (1934), A regény feltámadása (1934), A fiatal Széchenyi (1934), Bacsányi (1935), Vázlat Óbudáról (1935), Egy ízlésforma önarcképe (1935), Nép és közösség (1936), A bihari remete (1936), A Proust-élmény nyomában (1937), Magyar századvég (1937), Szalay László (1939), Gsengery Antal (1939), Trefort Ágoston (1939), Két évforduló. Tolsztoj és Hardy (1941). 44. HALÁSZ Gábor levele BABITS Mihályhoz. 1937. február 23, OSZK Kézirattár. Fond ITI/541. 45. Itt HALÁSZ Gábor valószínűleg a BAEiTS-csal együtt szerkesztett (tervezett) antológiára utal. 46. HALÁSZ Gábor: Az Európai Irodalom Olvasókönyvéhez. OSZK Kézirattár. Fol. Hung. 3015. — 1936. július 26-án írta BABiTSnak: „Kedves Mihály, íme az első javaslatok". . . 1936. augusztus 14-én folytatja filológiai-irodalomtörténeti munkájának újabb javaslatait: ,,. . . a barokk századokkal még nehezebb a dolog." A fordítások vagy nagyon régiek és elavultak, vagy újak és rosszak." Itt már a két nemzedék halad együtt HALÁSZ javaslataiban: feltűnnek a válogatás során DEVECSERI Gábor és VAS István fordításai, már egy WEÖRES Sándor fordítás is (GOETHE: Cigánydal), az OSZK Kézirattárában WEÖRES saját kezeírásával! — így fogta át HALÁSZ a régibb és az akkor fiatal nemzedék költőinek életművét. Az „olvasókönyv" soraink írásakor 1978-ban megjelent. 197