AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

és egyedül franciára fordította pl. az 1925-ös év történeti irodalmának bibliográfiáját, a Comité International des Sciences Historiques kiadásában megjelenő Annuaire Internationale de Bibliographie Historique számára.

22 Sokoldalú könyvtáros, mai kifejezéssel élve, kiváló „szakreferens" volt. Gyakorlati könyvtárosi munkájával párhuzamosan szakmájának elméleti kérdéseivel is foglalkozott. A bibliográfiai munkáról, annak nemzeti és nemzetközi hasznáról egy recenziójában lényeges elvi megállapítást tett:

23 ,,A háború után a szellemi együttműködés jegyében Európa-szerte módszeres és nagyarányú bibliográfiai munkásság indult meg, amelyben az egyes nemzetek számot adnak kulturális erejükről és egyúttal elősegítik a szakkörök nemzetközi tájékozódását. A közös munkából kiveszi részét a magyar tudományosság is, hiszen nekünk sokszorosan érdekünk, hogy az itthoni eredményeket a külföld is megismerje. Pasteiner Iván . . . merészen nagyvonalú kezdeményezéssel a magyar szellem- és természettudományos termelés minden ágára kiterjedő bibliográfiai sorozatot indított meg. Ha e sorozat elkészül, az utolsó negyedszázad tudományos életének monumentális emlékműve lesz és megbecsülhetetlen szolgálatot tesz majd az eljövendő kutatóknak." A hungarika bibliográfiáról (FERENCZI Miklós: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája, 1928. év. . . Cluj — Kolozsvár, 1929. c. munkájának ismertetése kapcsán) így nyilatkozott: ,,. . . A kisebbségi sorsra ítélt magyarság minden erejét megfeszítve fenn kell hogy tartsa a magyar nyelvű irodalmi munkásságában megnyilvánuló kulturális színvonalát, mert a könyvekkel nemzetiségi önbizalmát és létét is védelmezi." Kézirattári elvi — immár oktatói szinten — végzett munkája egy feledhetetlen előadássorozatban kapott nyilvánosságot: a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1937-ben rendezett tanfolyamán az újkori kéziratokról adta elő tíz évi munkájának elméleti és gyakorlati összefoglalását.

24 Ennek fennmaradt jegyzetében bevezetésként megállapítja, hogy a kéziratok meghatározása nem tartozik a könnyű feladatok közé, hiszen sokszor nincs címük. Kérdés az is, hogy a kéziratok eredetiek-e, másolatok-e, mi a tárgyuk ? Minderre választ csak a kézirat tartalmának tanulmányozása révén lehet adni. Ezután a kézirat újkori szerepéről szól, a kéziratgyűjtés hazánkbeli helyzetéről, az OSZK Kézirattárának fejlődéséről, a 16—19. századi kézirattípusokról, a kéziratok, valamint a levelek feldolgozásáról, majd a kézirattári ügyrendről, a vételről és a becslésről, végül a kézirattár és a tudományos kutatás kapcsolatáról. — Az előadásokat szakmai tudás, világosság, tiszta értelem jellemzi. 22. Köszöntjük Kozocsa Sándort. = Élet és Irodalom. 1974. szept. 21. 8. 1. 23 HALÁSZ Gábor: A magyar tudományos irodalom bibliográfiája. = Magyar Könyvszemle. 1929. 236 — 237. 1. 24. A FITZ József főigazgató, egyesületi elnök által szervezett tanfolyam egyik kitűnő előadása HALÁSZ Gáboré volt: Kéziratmeghatározás (Új kor) 15 1. Ma is jónak, hasznosnak, tanulságosnak tartjuk HALÁSZ előadásának vázlatát, amely sokszorosításban is megjelent. 191