AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai

Majd, mikor a szigorú tilalom ellenére ismét Magyarországra utazik, s ott osztrákellenes manipulációk gyanújába keveredik, nyugdíját is megvonják tőle, tartalékos tiszti rangjáról is le kell mondania. Mindez arra készteti, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Először a liberális, dán fennhatóság alatt álló Altonában telepszik le. (Itt jelent meg önéletírásának 4., a magyarországi eseményekkel foglalkozó kötete is,

9 amelyben igyekezett magát egyfelől jelentős személyiségnek, másfelől jellemes, de sorsüldözött mártírnak feltüntetni.) Trencks Monatsschrift, majd Proserpina címmel radikális lapot is publikált, amelyet azonban végül még a szabadgondolkodó dán hatóságok is megsokallták. TRENK még mindig nem csügged: 1793-ban Párizsba költözik. A forradalmi Párizs azonban nem alkalmas vadászterület a korábbi érdemeire hivatkozó agg kalandor számára. Végül is — Lebensgeschichte-heli kalandjait messze felülmúló élmények után, s részben éppen 1790. évi magyarországi szerepe következményeként — osztrák kémként börtönbe kerül. Hosszú hónapok szenvedése után 1794. július 25-én a guillotine alatt fejezte be életét.

10 2. TRENK MAGYARORSZÁGI SZEREPLÉSE Amennyire ellentmondásos az élettörténete, annyira zavarosak és eltérőek a magyarországi működésére vonatkozó vélemények is. Egyesek porosz ügynöknek vélik. 1790-ben ugyanis, II. JÓZSEF halálával Magyarországon számosan kétségbevonták a Habsburg-ház trónöröklési jogának folytonosságát. A „filum successionis interruptum" elvének szellemében voltak, akik titkon új uralkodót kerestek, s ezért Poroszország felé fordultak. Mások ugyanitt garanciát kértek a Habsburg-ház ősi ellenségétől a magyar törvények és nemesi jogaik tiszteletben tartására. TREJSTKTOI úgy vélték, hogy befolyásos ember a porosz udvarnál, s ő ezt a vélekedést nem sietett megcáfolni. GRAGGER Robert

11 egy gróf EORGÁCH Miklóshoz írott levelét idézi, amelyben a reichenbachi egyezség létrejötte kapcsán befolyásos titkos tanácsadónak tünteti fel magát. ECKHARDT Sándor álláspontja az,

12 hogy ugyanez a gróf EORGÁCH Miklós, a nemesi ellenállás egyik vezéralakja, mint ismert antiklerikális publicistát hívta meg TRENKet Magyarországra azzal a céllal, hogy a diéta idején írásaival a klérus ellen lázítson. Mindenesetre vannak levéltári adatok, amelyek arra utalnak, hogy EORGÁCH TRENK pártfogójának számított.

13 9. Vö. 4. jegyzet. (Altonában is megjelent 1792-ben.) 10. Altonai és párizsi tartózkodásáról részletesen GRAB, W.: TrencJc. 42 — 68. 1. 11. GRAGGER Robert: Preussen, Weimar und die ungarische Königskrone. Berlin — Leipzig 1923. 149. 1. 12. ECKHARDT S.: A francia forradalom. . . 82. 1. 13. ECKHARDT S.: A francia forradalom,.. . 131. 1. és BENDA Kálmán: A magyar jakobinusok iratai (a továbbiakban MJI) 1. köt. A magyar jakobinus mozgalom iratai. Bp. 1957. 513 — 514. 1. 125