AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében

5. Hamarosan látni való volt, hogy az adomány nemcsak könyvtáralapításra való, hanem a nemzetnek felajánlott gyűjtemény megveti alapját a nemzeti közgyűjteményeknek, tehát a múzeumoknak is. A könyvtár elsó' őre, MILLER Jakab Ferdinánd pedig már azon fáradozott, hogy az 1808-ban törvényesen is létrehozott Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság ,,egy és ugyanazon alapon létesíttessék". A Tudós Társaság még mindig nem szerveződött meg. Ugyanakkor már a század elején létesültek alapítványok annak céljaira. Alapítványt létesített SÁNDOR István író és bibliográfus 10 000 forinttal és értékes gyűjteményeivel, a MARCZIBÁNYi-család 50 000 forinttal. Az alapítványok hasznosítása: pályázatok kitűzése és elbírálása, jutalmak megállapítása és kiosztása a Magyar Nemzeti Múzeumban működő bizottság hatáskörébe tartozott. De nemcsak az e téren kifejtett működéssel pótolta az első magyar közgyűjtemény a még nem létező tudományos akadémia funkcióját, hanem tudományos publikációi sorozatának megindításával is. A Múzeumi Akták (Ada litter aria Musei Nationalis Hunganci) kiadásának fő célját abban látták, ,,hogy az ország lakosai közelebbi felvilágosítást nyerjenek ezen irodalmi intézet tulajdonát képező kiadatlan kéziratok közzététele által, valamint az érmészet, régészet és természettudomány köréből vett értekezések révén, a magyar irodalom újabb gyarapodást nyerjen. Minél nagyobb elterjedésnek örvend az ily mű, minél közismertebbekké válnak a benne foglaltak, annál hasznosabbnak bizonyul az országra és polgáraira."

5 SZÉCHÉNYI Ferenc kezdeményező lépéseinek szerves folytatását láthatjuk ezekben a fejleményekben. A tudomány művelésének szándéka így párosult a közművelődési gondolattal az intézmény életének már első évtizedeiben. Nem lenne teljes és hiteles a kezdeti idők, az első évek képe, ha csak a szépre, csak a haladó mozzanatokra figyelnénk. Az alapító okirat JÓZSEF nádorra bízta a gyűjtemény feletti felügyeletet. Példásan tett eleget kötelezettségének. Gondosan fáradozott a fejlesztésen. „Gondoskodása" mindenre kiterjedt. „De míg ... a nádor a nagyközönség használatába bocsátotta a Széchényi-országos-könyvtár gazdag anyagát, addig másrészről az akkori idők szellemének megfelelően arról is gondoskodott, hogy az engedélyezett szabadság révén, visszaélések ne történhessenek és veszedelmes tanok, államellenes eszmék stb. ez úton ne terjesztessenek" — írja KOLLÁNYI Ferenc, az intézmény első éveinek szorgalmas krónikása. A fennmaradt iratok kronológiai feltárása során feljegyzi, hogy a nádor 1807. augusztus 14-én felhívta MILLER Jakab Ferdinánd figyelmét: hitelt érdemlő helyről értesült, hogy az országos-könyvtárban őrzött, több oklevelet és kéziratot kiadás céljából lemásoltak. MILLER tegyen jelentést, így áll-e a dolog és a jövőben minden másolatot közlés előtt neki mutassanak be. MILLER hűséges alattvalóként napokon belül felterjesztésben számolt be, hogy mi minden található a kéziratok között és milyen eljárást követtek eddig 5. KOIXÁNYT Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. I. köt. Bp. 19Ó5. 384. 1. 102