AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
A további vizsgálódást újra csak a csízió három kiadására (A.—C.) korlátozva, megállapítható, hogy bár az illusztrációk és azok elhelyezése a szövegen belül lényegében mindháromban azonos, 285 a többi könyvdísznél eltérés tapasztalható. Az A-ban fentebb ismertetett két iniciálé a kötet elején megismétlődik a B-ben, míg a C-ben csak az ,,N". A három záródísznél is tapasztalható eltérés. Az Aban csak három helyen alkalmazott (Cjb, C 2 a és C 4 b) fametszetek mind négyzetes alakúak és viszonylag kisebbek, ezzel szemben a B-ben ugyanazokon a lapokon található díszek méretre nagyobbak és csúcsát lefelé mutató háromszög formát mutatnak. A C-ben már csak két záródísz látható, mert az öröknaptár végén erre a korábbiaktól eltérő tördelés miatt nem jutott már hely. Az első, nyomdász jel vény jellegű testes metszet (49x58 mm) ugyan a másik kettővel azonos szövegrésznél, azaz a „Officia XII. mensium" szövege alatt helyezkedik el (B 4 b), de a másik záró dísz nem a VII. fejezet előtt, mint az A-nál és a B-nél, hanem e részen belül a Sol-ról és Venus-ról szóló ismertetés között található. Mindez csak megerősíti a fentiekben mondottakat, amelyek szerint a kiadások megjelenése között jelentős idő telhetett el: az 1650. évi A. és az 1675. esztendő táján készült B. között negyedszázad, míg a B. és a C. kiadás között még ennél is több. A szöveg vizsgálata alapján kiderül, hogy az újabb és újabb kiadások igen mechanikus utánszedés alapján készültek. Jó példa erre a hibák kritikátlan átvétele. A „Lajstrom"-nak nevezett tartalomjegyzékben, a kötet elején, a fejezetek címe azok sorszámára utal. Az utolsó két tétel így szól: „Figura, mint forduljon ember 43, Lovak betegségéről való orvosságok 44". Míg a 42. fejezettel bezárólag a szövegben mindegyik fejezetszám és cím megegyezik a tartalomjegyzékkel, addig a „Figura" a helyes 43. helyett az A-ban XLIV, a B-ben azután ez, a római számok esetében gyakran előforduló sajtóhiba nyomán, XLVI-ra torzult. A C. azután ugyanezt a kétszeres hibás számot vette át. A három csízió-kiadásnak fent ismertetett időbeli sorrendjét támasztja alá újólag a IV. fejezetben az új időszámítás bevezetésére vonatkozó és fentebb már idézett egyik mondat eleje. Ez az A-ban (C 3 b—C 4 a) így szól: „Szép dolog volna // volna, és méltó dicséretre". A „volna" szó ismétlését az magyarázza, hogy először a lap alján őrszóként szerepel, majd másodszor a következő lap tetején a szöveg ezzel folytatódik. A B-ben ugyanez (C 4 a): „Szép dolog és méltó dicséretre". Tehát úgy tűnik, hogy az 43. ábra. A csízió 18. század elejei lőcsei kiadásában az őszt jelképező korábbi kép helyére került fametszet (D 5 b lap) 286. Az állatövi jelek kör alakú képei közül a skorpió nehezen felismerhető alakja a B-ben és a C-ben — az A-hoz képest — 90 fokban elfordult helyzetben látható. A négy évszak metszetei közül a tél a B-ben tótágast áll. Az ősz a sorozat többi tagjával azonos kivitelben szerepet (E 6 a) az A. és B. kiadásban, míg a C-ben — amikorra ez a dúc a lőcsei műhelyből feltehetően már hiányzott — ennek helyére (D 5 b, —43. ábra) merőben idegen kép került. A 27x33 mm méretű metszet csak nagyságában közelít az eredeti sorozathoz, de a három fegyverest ábrázoló illusztrációnak semmi köze sincs az őszhöz: nyilvánvalóan szükségmegoldásként alkalmazták a megsérült, vagy elveszett eredeti dúc helyett. Ez is további bizonyíték a C. kiadás késői voltára. 345
