AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
és „A keresztyén olvasónak" címzett előszó (A 3 a—b) a kolozsvári (A 2 a—A 3 a) pontos átvétele, míg a „Más elöljáró beszéd" (A 4 a) és a „Lajstroma a dolgoknak" (A 4 b—A 5 a) a Temporal-ban a címlapot követő „Regiszter" (Ajb) és „Vorrede" (A 2 a) felcserélt sorrendben közölt fordítása, ill. ennek és a kolozsvári tartalomjegyzéknek (A-jb) megfelelő adaptálása. A lőcsei kiadás öröknaptárt tartalmazó része (A 5 b—Cjb), amelyet az említett lőcsei „Lajstrom" szövege „Cisio"-ként említ, némi módosítással Kolozsvárról (A 3 b—D 3 a) származik. A hónaponként közölt adatok közül a lőcsei kiadás elhagyta a napkelte és napnyugta, valamint a nappalok és éjszakák hosszának percre pontos közlését. Ezzel szemben megadja a hónapnak és a Hold ciklusának napszámát, az uralkodó állatövi jeleket, végül nem csupán a magyar, de a latin „Cisio Janus" szótagjai is olvashatók az év minden napja számára biztosított egy-egy sor végén. Az egyetlen lényegesebb, szerkezeti eltérés az, hogy a „sokadalmak", vagyis a vásárok jegyzéke Lőcsén hónaponkénti bontásban itt olvasható, míg a kolozsvári kiadásban ez a kötet végén egyetlen, önálló egységet képez (Pja—P 4 b). A négysoros szakaszokból álló hónap vers eltér a kolozsváriaktól. A lőcseinek januári kezdősora: „E hóban a húst füstben aszaltatom. 2423 Az „Officia XII. mensium" (C 2 a) viszont ismét kolozsvári eredetű (E^). A lőcsei csízióban ezután I—XLIV [helyesen XLIII] számozású, majd két további, számozatlan fejezet következik. Ezek közül az első 14 problémamentesen azonosítható a Temporal megfelelő fejezeteivel azzal a megszorítással, hogy az utóbbi IL (Die Grösse einer deutschen Meil — A 3 a) és IV. (Aussteilung der Stunde — A 3 b) fejezete kimaradt a magyar fordításból. I. A Föld kerekségéről, temérdekségéről és szélességéről (C 2 b) = I. Von des Erdtreichs Umkreiss, Regiment, Dicke und Weite (A 2 b—A 3 a) — II. A csillagoknak a Földtől, mely messze legyenek és a planéták is mely nagyok (C 2 b—C 3 a) = III. Wie weit das Gestirn von der Erden und jeder Planet, sampt deren Gross (A 3 a—b) — III. Az esztendőnek elejéről (C 3 a—b) = V. Wenn man das Jahr anfahet (Í) (A 4 a) — IV. A nap szökő esztendőről (C 3 b—C 4 a) = VI. Von dem Schalt jar (A 4 a—b) — V. A napnak kezdetéről (C 4 a) = VII. Von dem Tag (A 4 b) — VI. Tábla, mely mutatja óránként, melyik planéta uralkodik mind éjjel, mind nappal (C 4 a—b) = VIIL Tafel zu den Stunden der Planeten, Tags und Nachts (A 4 b—Bja) — VII. Következik immár a hét planétáknak természetéről, járásáról, a 12 égbeli jeleknek való házairól és az embereknek születésükről, és mindegyik planétának órájában mit legyen jó megcselekedni, mit nem jó (C 5 a—D 3 b) = IX. Hienach folget der sieben Planeten Natur, Lauff, irer Stunden, Eigenschafften, ire Wonungen in den zwölff Zeichen des Himmels und in dem Menschen, dassgleichen was in jedes Planeten Stund zu thun oder zu lassen sey (B x b— C 4 b) — VIII. A napnak járásáról az égbeli 12 jelek által (D 3 b) = X. Von den Sonnen Lauff, durch die zwölff Zeichen (C 4 b—D x a) — (Itt a IX. fejezetszám, amelyet a tartalomjegyzék a „Tizenként égbeli jeleknek figurája" címmel említ, kimaradt, ill. ugyanúgy összevonásra került a következővel, mint a német eredetiben.) X. Az égbeli XII. jeleknek természetéről és a Napnak azokban való erejéről és cselekedetiről (D 4 a—E 4 b) = XI— XII. Erscheinung der zwölff Zeichen am Firmament, wie sie von den Menschen gesehen werden, sampt der Zeichen Heuser und der Sonnen Wirckung in denselben (D 1 a— 242a Szövegkiadása: Régi Magyar Költők Tára XVII. század. VIII. Bp. 1976. 438439. 1. 322
