AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Honi hontalanok és hontalan honiak — az új Magyarországért (1919-1945)

„Néhány éven át, a háború folyamán, egy lelkes, harcos és pompás szellemben szerkesztett lap jelent meg New Yorkban ,,Harc" név alatt, mely kivette a maga részét a német náci és magyar nyilas barbarizmus ellen vívott küzdelemből. A magyar demokráciát akarta megteremteni, segíteni abban, ami meg is teremtődött a felszabadulás után. A „Harc" befejezte a munkáját és elérte % célját, tehát beszüntette a megjelenését és előfizetői most „Az Ember-t" kapják helyette. Ennek a nagyszerű, harcos újságnak Vámbéry Rusztem volt a szerkesztője és Schultz Ignác, csehszlovákiai magyar képviselő volt a lelke és szervezője önkéntes kiválása idejéig. Az ő érdemeit hálásan emlegetik magyar liberális körökben. . . Sajnálattal regisztráljuk a „Harc" megszűnését és hálásan emlékszünk kitűnő szolgálataira. Ennek szerény elismeréseként minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül küldjük „Az Ember"-t a „Harc" előfizetőinek."

18 1942-ben új folyóiratot indított New Yorkban VÁMBÉRY Rusztem Magyar Fórum címmel, mely 1943 nyaráig élt. Az első számhoz csatolta a szerkesztőség a tájékoztatót a lap programjáról. Közölte a szerkesztők és a főmunkatársak névsorát: BART A Lajos, CZAKÓ Ambró, FALUDY György, FÉNYES László, HALASI Béla, HALÁSZ Miklós, HOLLÓS József, IGNOTUS Hugó, IGNOTUS Pál, JÁszi Oszkár, KACZÉR Illés, KÁROLYI Mihály, KÉRI Pál, LESZNAI Anna, LORSY Ernő, MOHOLY-NAGY László, POGÁNY Béla, RONY R. Hugó, SCHULTZ Ignác, SZENES Piroska, TAMÁS Aladár, VARRÓ István, VÉR Andor, VINCE Sándor. A nevek mellett szereplő városok tanúsítják, hogy VÁMBÉRY széles horizontú lapot tervezett, hiszen a munkatársak a világ különböző tájain éltek: az Egyesült Államokban, Argentínában, Kanadában, Angliában. A kiadóhivatali ügyeket SZENES Piroska vezette, a két világháború közötti korszak egyik kiváló magyar írónője, aki 1938-ban, Párizson keresztül emigrált Amerikába. A folyóirat első számának vezető cikkét a szerkesztő írta, céljuk: a magyar és az emberi gondolat egységét szolgálni. KÁROLYI programját az egész emigráció támogatta; Kiálltak mellette az Egyesült Allamok-beli és a kanadai magyar kommunisták, régi és új emigránsok egyaránt. Támogatta a mexikói és az argentínai magyar csoport is. Az észak-amerikai kommunistákat GYETVAI János képviselte a KÁROLYi-féle Demokratikus Tanácsban, melynek VÁMBÉRY Rusztem is tagja volt. A Magyar Fórum utolsó száma közli KÁROLYI Űj március felé című beszédét, mely a Londoni Magyar Klub ünnepségén hangzott el. Visszapillant az 1848-as szabadságharcra, a Habsburgok politikájára, majd a JELLASICH szerepét betöltő HoRTHYra. Megállapítja, hogy ,,a dunai konföderáció el sem képzelhető a Szovjetunió segítsége nélkül. . . Nekünk, szabad földön élő magyaroknak teljes erőnkkel támogatnunk kell az otthoni függetlenségi frontot. . ., amit odahaza nem mondhatnak ki, nekünk kell szavakba foglalni. . . Harcot kell indítanunk a feudális osztály, a bankokrácia és az iparbárók ellen, harcolnunk kell a szabadságjogokért, a szomszédnépekkel való megegyezésért, a zsidótörvények maradéktalan eltörléséért. Földhöz kell juttatnunk a magyar parasztot, biztosítanunk kell a dolgozók jogait, nacionalizálnunk kell a bankokat, és ki 18. Az Ember. 1946. február 2. A cikkben közlik a Harc munkatársainak névsorát: VÁMBÉRY Rusztem főszerkesztő, JÁszi Oszkár, FALUDY György, KÉRI Pál, HALASI Béla, BÍRÓ János, IGNOTUS Hugó, SCHULTZ Ignác, IGNOTUS Pál, London, HATVÁNY Lajos, London, GOLDZIEHER Max, HALÁSZ Miklós, SZENES Piroska, LESZNAY Anna, HAVAS Endre, London, SZÉLPÁL Árpád, Párizs, BÖHM Vilmos, Stockholm, MIKES György, London, KÁROLYI Mihály London, KÁROLYI Mihályné ANDRÁSSY Katinka, London. 575