AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Honi hontalanok és hontalan honiak — az új Magyarországért (1919-1945)

ellen. 1937. február 24-én Egy vezér margójára címmel ír gróf FESTETICHTOI és társairól. NAGY Lajos — akinek annak idején JÓZSEF Attila így dedikálta perbe fogott kötetét: „igaz barátsággal és szeretettel, mint Leckéjének jó tanulója; Döntsd! — minden írása tiltakozás. 1937-ben, évi tízszeri megjelenésre szánva indították Az író beleszól című folyóiratot. Szinte minden cikke a háború és a fasizmus ellen szól, így például GERGŐ Endre Nyílt levele Európához, vagy Sós Endre A fiókHitlerek bukása című írása. KASSÁK Lajos Anyám címére kötete miatt — melyet CSERÉPFALVI Imre adott ki, borítólapján a már halott DERKOVITS Gyula rajzával — ismét bíróság elé kerül 1938-ban, ,,sajtó útján elkövetett, a fegyveres erő ellen gyűlöletre izgatás vétsége" miatt. ,,... Azok közül az emberek közül való vagyok — mondotta a bíróság előtt —, akik az írói hivatást igen komolyan veszik, az író hivatásaként az élet elmélyítését tekintik, s féltő gonddal őrködnek embertársaik sorsa felett a tekintetben, hogy áldozatul ne essenek annak a vad őrületnek, mely ma körülvesz bennünket. . ." A „vad őrület" elleni tiltakozás hívta életre a Márciusi Frontot is, melynek legradikálisabb szárnyát a debreceni fiatalok csoportja alkotta. Tovább című lapjuk fő célja az antifasiszta nemzeti egységfront hirdetése volt. Mindössze két száma jelent meg; a harmadikat a nyomdában kobozta el a rendőrség. II. „Magyar vagyok, de európai". József Attila A hontalan honiak szívükben magukkal vitték a hazát; a nép ügyét tollal és fegyverrel szolgálták egészen a háború befejezéséig. Az emigráció első szakaszában minden erejüket a hazai „ordas-vüág" leleplezésére szánták. Nem kis részük volt abban, hogy a világ felfigyelt, s a nemzetközi tiltakozás ereje a kormányt a nyílt, brutális terror megszüntetésére kényszerítette. A válság éveiben és a munkásmozgalom fellendülése idején, a hazai statárium elrendelésekor felemelték szavukat SALLAI és FÜRST meggyilkolása ellen. HITLER uralom raj utasa, majd a Komintern VII. kongresszusa után egyre erősbödött művészetben és irodalomban egyaránt a fasizmus elleni harc. A spanyol polgárháború több mint ezer magyar önkéntese közül hatszázan haltak hősi halált, köztük a tehetséges forradalmár író ZALKA Máté, aki a harcokban LUKÁCS tábornok néven vált ismertté. Az Ausztriába menekült magyar politikusok, írók és művészek szinte az első percben munkához láttak. Itt alakult meg a párt külföldi bizottsága, mely gyorsan megteremtette a kapcsolatot az itthonmaradt mozgalmi emberekkel. 1919 késő őszén Bécsből hozták haza selyempapírra, kézzel írva az első röplapot, s ezt követte hamarosan a második Itt vagyunk újra címmel. „Magyarországon ma nem jut szóhoz szabad európai lélek... A népgyilkos magyar kormányrendszer leoperálja Magyarország testéről a szellemi központot..." — írta 1921 nyarán KŐHALMI Béla, a Bécsi Magyar Kiadó könyveit ismertető bibliográfia előszavában. Ez a gondolat ölt testet JÁszi Oszkár szavaiban is: ,,... kiamputálták az 555