AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban

nem hitte, hogy a liberalizmus csődje esetén a nehézségekre megoldást tudna adni akár a nacionalista keresztényszocializmus, akár pedig a szociáldemokrácia. 47 Továbbra is csak a magyarországi szabadelvű kormányzatban bízott, s ezt védte minden külső és belső támadással szemben. Ellenezte KOSSUTH emigrációs álláspontját, 48 a közjogi ellenzékiséget elavultnak tekintette, 49 s úgy vélte, hogy ezt a nézetét osztja a magyarok többsége. 50 Ezért nem tartotta valószínűnek, hogy az 1894-ben hazatérő KOSSUTH Ferenc jelentősebb szerepet fog játszani a magyar politikai életben. 51 A másik oldalon viszont az osztrák keresztényszocialisták, különösen Bécs antiszemita polgármestere, LUEGER kirohanásait ítélte el élesen, amelyek ráadásul csak növelni fogják Magyarországon a függetlenségi érzelmeket. 52 A liberális BÁNFFY-kormány támogatása megmutatkozott a később tárgya­landó nemzetiségi kérdésben is, és az erőszakosságuk miatt oly sok vihart kiváltó 1896. évi őszi választásokkor. Az eredményt, a nagy kormánytöbbséget LAVTNO úgy értékelte, hogy beigazolódott a Times bécsi levelezésében is érvényesülő álláspont helyessége: „A magyar nép többsége látható módon úgy véli, hogy a Szabadelvű Párt politikája felel meg a legjobban érdekeinek és javának." 53 A vá­lasztási visszaéléseket először azzal intézte el, hogy a magyarok forróvérűek és amúgy sem csak náluk fordulnak elő ilyen zavargások, majd a vádak súlyosbodá­sakor kijelentette, miszerint „a világnak ebben a részében senki sem várja azt, hogy a parlamenti választások teljesen mentesek legyenek a korrupciótól, de mi­vel e tekintetben egyik párt sem jobb a másiknál, az eredményt ez kevéssé befo­lyásolja." 54 Arra is alkalmat adott a választás, hogy a Times ismét Magyarországra nézve kedvező összehasonlítást tegyen Ausztriával: a magyar parlament sokkal inkább képviseli az országot, mint a Reichsrat, mert Magyarországon a kormány a parlamentből kerül ki, míg Ausztriában nem, s annak tagjai többé-kevésbé csak a korona hivatalnokai. 55 47. 1895. jún. 8. 11. 1. — Ugyanez a cikk az események követésének a fontosságát is hangsúlyozta: „Ausztria—Magyarország olyan fontos helyet foglal el az európai politika általános rendszerében, hogy azokat a nehézségeket, amelyek jelenleg nem csupán a két ország különálló kormányát, de magát a dualista közös kor­mányt is veszélyeztetik, a külföld fővárosai nem kisebb érdeklődéssel figyelik, mint maga Bécs vagy Budapest." 48. Ezt a KOSSUTH halálára írt vezércikk és az ekkor közölt (tévedésekben bővel­kedő) nekrológ is igazolja. 1894. márc. 21. 9. és 11. 1. KOSSUTH angliai szerepét természetesen a Times is elismerte: „Kétségkívül nem volt még egy külföldi, akinek a szavai ennyire fölkavarták volna az angol népet ..." 49. „A Magyarország által élvezett autonómia és a dualista rendszer keretében gya­korolt nagymértékű befolyás szinte azonos a függetlenséggel. Az osztrák—magyar kiegyezés legalább annyira előnyös a magyarok számára, mint az osztrákoknak." 1894. dec. 10. 5. 1. 50. 1895. máj. 17. 5. 1. 51. 1894. nov. 10. 5. 1., nov. 13. 5. 1., nov. 24. 5. 1., 1895. ápr. 11. és 12. - Külön elítélte, amikor Kossuth FERENC a Monarchia nagyhatalmi ambícióit veszedel­mesnek nevezte. 1895. szept. 18. 3. 1. LAVINO szerint a Monarchia két felének har­móniája lehetővé tenné azt az erőteljes hatalmi politikát, amit Anglia tőle elvár. 1896. febr. 22. 7. 1. 52. 1895. máj. 25. 9. 1. — Egy vezércikk már 1895. jún. 3-án (7. 1.) kifejtette aggo­dalmait, hogy az ausztriai magyarellenes agitáció veszélyeztetheti az 1897-ben megújítandó gazdasági kiegyezés tárgyalásainak sikerét. 53. 1896. okt. 30. 5. 1. 54. U.o. és 1896. nov. 9. 6.1. 55. 1896. okt. 31. 5. 1. 520

Next

/
Oldalképek
Tartalom