AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplójá-nak elfelejtett szövegváltozata. — Három Kazinczy-levél
magyarság, melyet az oroszlán alatt görnyedező férfi tüntet föl, már csak gyöngén védekezhetik s már csak hüvelyét szorongatja annak a kardnak, melynek markolatját a gyönge nő ragadta meg erős kézzel. Hatalmas támaszt nyer a magyar nemzet abban a Herkulesben, ki súlyos buzogányával meghiúsítja a támadást, melyet az alkotmány ellen intéztek. S bízhatunk benne, mert az a hatalmas alak Savojai Jenő, ki levelével a magyar nemzet megmentésére siet. Tele van a kép mellékalakokkal, kik részint barátjai, részint ellenségei a magyarság szent ügyének. Legérdekesebb köztük az a férfi, ki kardra tekert kígyót mutat a letepert férfialak felé — emlékeztetve a bibliai rézkígyóra, melyre, ha valaki rátekintett, minden bajából kigyógyult." 36 III A harmadik KAZiNCZY-levél közlésének lehetőségét KOZOCSA Sándor szíves engedélyének köszönöm. Nemcsak a levél értékes, hanem annak sajtótörténeti forrása is, mert abba az Irodalomtörténetbe? 1 került volna közlésre, amelynek 1948. évi 1 — 2. összevont száma nem jelent meg, hanem csak az első, hasábkorrektúrában maradt a szerkesztője, KOZOCSA Sándor tulajdonában. Az Irodalomtörténet „kiszedett" számának klisséjét az Egyetemi Nyomdában „szétdobták", az egyetlen hasáblevonatát a szerkesztő, e folyóirat valamelyik „fölös" póldányák lapjaira ragasztotta, az 1—2. szám „kutyanyelv"-ei kötetté formálva 216 + 1 sztl. paginára terjedtek, így a kiváló irodalomtörténészeink nagyrészt máig is kiadatlan tanulmányai, cikkei és könyvismertetései között paginaszámozásra hivatkozhatunk. Ebben, a valóban unikum-kötetben négy KAZiNCZY-levél szövegközlése van, ebből három az 1960-ban kiadott Kazinczy Ferenc levelezése c. XXIII. kötet, ill. II. pótkötetben jelent meg. 38 E kiadvány társszerzői nem ismerték KOZOCSA Sándor korrektúrakötetét, leveleiket az eredeti kéziratból adták ki. A korrektúrában maradt és a levelezéskiadványban megjelent levelek: Kazinczy levele Batthyáni-Strattman Alajosnak. Regmetz, 1791. január 7. Közli IVÁNYI Béla: Kazinczy Ferenc memoranduma egy Arcadiai Academia felállításáról című, az akadémiák létesítésének történetét összefoglaló tanulmányban, a korrektúrakötet 160—168. paginaján. A levelezéskiadványban ez az 5665. sz. levél, 28—34. paginán. KAZINCZY levelében elmagyarázta a Társaság tervezett pecsétrajzát, ez a rajz, csak KOZOCSA példányában van meg. IVÁNYI feljegyzi, hogy a levél „Eredetije a Batthyáni nemzetség körmendi levéltárában, hét negyed-ívből összefűzött 27 oldalon" található, de a kézirat időközben a keszthelyi Balatoni Múzeum könyvtárába került, a levelezéskötet társszerzői már ezt a lelőhelyet tüntették fel. 36. ZRÍNYI Károly i. m. 66. p. 37. Az Irodalomtörténet téves bibliográfiai adatát szeretnénk korrigálni. Az Irodalmi lexikon (főszerk. BENEDEK Marcell. Bp. 1963) I. kötet 513. lap szerint a folyóiratott „Alapította és 1927-ig szerkesztette Pintér Jenő." A folyóiraton feltüntetett szerkesztők névsora a következő: Indulástól, 1912-től szerk. PINTEK Jenő, 1914. okt. — dec., 8 — 10. sz.: ideiglenes szerk. BABOS Gyula, 1917. 1 — 2. sz.: PINTÉR Jenő, 1933. 3 — 4. sz.: BAROS Gyula, 1937. 1 — 2. sz.: ALSZEGHY Zsolt, 1944. 1. sz.: KOZOCSA Sándor. „Megindította Pintér Jenő" tisztelgő feliratot találjuk a nem általa szerkesztett cím- és borító lapokon a szerkesztők neve fölött. 38. L. a 7. sz. jegyzetet. 448