AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

I. Az OSZK 1974-1975-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1974—1975. évi működése

A Kézirattár régi beszerzései közül a már említett két középkori kódexen kívül igen értékes NÁDASDY Bálint ferences 1551-ben Párizsban, utóbb Magyarországon írott és eddig elveszettnek hitt vaskos kötete. Prédikációkat, rendtörténetet és később beírt, 17. századi magyar verseket tartalmaz. A kanadai Yale Egyetem könyvtárától, az ottani orvostörténeti könyvtár magyar vezetőjének segítségével került hozzánk az a kötet, melynek üres lapjai VERSEGHY Ferenc költeményeinek saját kezű kéziratait tartalmazzák. A kötet irodalmunkban eddig ismeretlen volt. Értékes levelek és egyéb kéziratok jutottak birtokunkba az alábbiaktól: ÁNYOS Pál, FALUDI Ferenc, EÖTVÖS József, VÖRÖSMARTY Mihály, KOSSUTH Lajos, SZÉCHENYI István, LISZT Ferenc, CSIKY Gergely, PETŐFI Zoltán, SZÉKELY Bertalan, EÖTVÖS Károly, JÓKAI Mór, JÁszi Oszkár, JUSTH Zsigmond, JÓZSEF Attila, KOSZTOLÁNYI Dezső, KASSÁK Lajos, GYALUI Farkas, TÁBORI Pál. A nagyobb terjedelmű fondok, hagyatékok közül kiemelkedik KODOLÁNYI Jánosé, mely a Kulturális Minisztérium ajándékaképpen került könyvtárunkba. Sok felfedezni való vár a kutatókra még a következő személyek kézirategyütteseiben, hagyatékaiban is: CHOLNOKY László (1879—1929) újságíró és novellista; FENYŐ László (1902—1945) költő, kritikus, műfordító; KELLÉR Andor (1903— 1963) író, újságíró; JUHÁSZ NAGY Sándor (1883—1946) liberális politikus; DAJKÓ István, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom fontos egyénisége; HALASI Andor író-újságíró; KOVÁCS Máté, a közelmúlt könyvtárügyének jeles képviselője. Értékes gyarapodásai még kéziratgyűjteményünknek az olyan kortársi tudományos, vagy tudományos igényű művek kéziratai, melyek terjedelmi okokból vagy speciális tartalmuk miatt egyelőre nem kerülnek publikálásra. Ilyen kézirat GYALAI Mihálynak háromkötetes, 170 ezer adatot összefoglaló magyar igazgatástörténeti helységnévlexikona (1723—1944-ről), és ZEKE Zoltánnak, Bécsben élő könyvtáros kollégánknak 5 ezer adatot tartalmazó SZÉCHENYI István bibliográfiája. A Zeneműtár állománya kortárs magyar zeneszerzők kompozícióinak eredeti kézirataival gyarapodott. Az 1974-ben megindított rendszeres gyűjtés során 1975ben húsz jelenkori hazai zeneszerző harminc művének autográf]'át sikerült megszerezni, többek között ÁDÁM Jenő, BOZAY Attila, DURKÓ Zsolt, FARKAS Ferenc, MAROS Rudolf, RÁNKI György, SUGÁR Rezső kéziratait. Három jelentékeny gyűjteménnyel (Magyar Zeneművészek Szövetségének muzeális zenei dokumentumai, SZABOLCSI Bence és SZALAY Lajos általunk válogatott hagyatéka), valamint három LISZT és egy DOHNÁNYI zenemű-kézirattal is gazdagodott a Tár. A British Library mikrofilmjeinek segítségével elkészült KODÁLY Zoltán összes ott őrzött kéziratának fényképnagyítása. A Színháztörténeti Tár gyarapodásának jelentős részét a színielőadásokról készült fényképek jelentették. A fővárosi színházak mellett a vidéki anyag beszerzését helyszíni kiszállásokkal szervezték meg. Az erdélyi, felvidéki és vajdasági magyar színjátszás dokumentumainak megszerzése érdekében is sokat és eredményesen fáradoztak. (Helyszíni tanulmányok, vásárlás, csere, mikrofilmeztetés.) A szöveggyűjtemény néhány értékes, múlt századi színdarabbal egészült ki. A Kisyiyomtatványtár az igen ritkán piacra kerülő régi magyar grafikai plakátokból mintegy 100 darabbal egészítette ki gyűjteményét, köztük VÉRTES Marcell, BÍRÓ Mihály, PÓLYA Tibor, EGRI József műveivel. Sikerült régi magyar városképeket ábrázoló levelezőlapokat is vásárolni. 32